Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Az értelmezés alapelvei. 05 Minthogy a. bérlő kötelezettsége csak a szerződés értelmezése utján volt megállapítkató, következésképpen' fizetési kötelezettségére nézve menthető tévedésben lehetett, annálfogva azziail, hogy a vitássá vált kérdésnek per útján való eldöntése előtt fizetést neon teljesített, nem követett el oly jogi beszámítás alá vonható mulasztást, ami a szerződésben meghatározott jogkövetkezményt, a szerződés felbontását maga után vonhatná. (iG. 529/1902.) Dt. 8. f. XXIX. 66. A jogügyletek nem helytelen elnevezésük, hanem valódi belső tartalmuk ós jogi természetük szerint minősítendők és bírálandók el. (C. 7497/1902.) Ha a szerződési cél elérésére a szerződés alflailmatlan módot állapított meg, az a fél, aki a szerződésben biztosított előnyben tényleg részesült, a célnak megfelelő teljesítésre köteles. (P. VI. 1133/1910.) MD. IV. 170. A szerződésnek mindig azt az érteimet kell tulajdonítani, amit neki az élet felfogása a fennforgó körülmények józan méltatása mellett tulajdonít. (P. II. 9943/1915.) MD. X. 21. A szerződés alapján egyik fél sem (kötelezhető olyan teljesítésre, amelyet az ezt megakadályozó körülmények bekövetkezése esetőre nyilvánvalókig nem akart vállalni. (5Ö08/1917.) MD. XII. 85. A felek valódi szerződési akarata nemcsak a szerződési okiratból, vagy a szerződéskötés ügyleti tanúinak a vallomásaiból, hanem a szerződő feleknek a szerződésen kívüli tényeiből és a szerződésen kívül tett nyilatkozataiból is Ikö vetkeztethető. (C. 1724/1918.) Szerződé® értelmezésének szüksége csak akkor forog fenn, ha annak szövege kétséges, többfélekép magyarázható s így az ilyenre reá szorul. A szerződés elsősorban nyelvtanilag magyarázandó s a szerződő felek akaratát csak akkor lehet kutatni, ha ez magából a szerződés szövegéből kétséget kizáró módon meg nem állapítható. (0. 4350/1920.) Szerződés értelmezésénél nem a használt kifejezések, hanem a tett rendelkezések döntik el a jogi minősítést. (P. V. 2468/1923.) MD. XVII. 99. A jogügyletek nem azoknak a felek részéről történt elnevezésükhöz, hanem tartalmukhoz képest minősülnek jogilag, azonban azoknak a felek részéről történt jogi minősítésüktől csak akkor lehet eltérni, ha erre elegendő alap forog fenn. A jogügyletek minősítésének a jogügyleteknek főtartalmukhoz képest kell történnie. (C. 4194/1923. M. Tára V. 53.) Az, hogy a feleknek az okiratban kifejezésre juttatott ügyleti szándéka mire irányult, nem az okirat címzése, hanem az okirat tartalma és szövegének értelmezése alapján állapítandó meg. (Kúria P. VI. 1360/1931.) MD. XXIV. 193. Valamely kérdésre vonatkozó egyenes és kifejezett nyilatkozat hiányában — ha annak lehetősége fennáll — a felek egyéb ügyleti