Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Bontó feltétel. 87 A bontó feltétel mellett létrejött vagyonátruházás a feltétel beáilltával joghatályát veszti és az előbbi állapot visszaállítandó. (C. 78/1902.) | | 11 | ---;;g Ha aizonhian az a fél, laMmek javára a bontó feltétel ikiJköttetett, a szerződést a bouitó feltétel be nem 'következte dacára is hatályban aikíurja tartama: a szerződés haitályos marad. (C. 1295/1004.) Az eladó a vételárból oly kikötéssel adott engedményt, hogy a vevő ezt titokban tartani köteles; ennek a kikötésnek megszegése a felbontó feltétel bekövetkeztének joghatályával bír, s a vevőniek az árkedvezményhez való joga megszűnik. Ezem nem változtat az a körülmény sem, hogy eladó a szóban levő árengedményt nyilvánvalóan a vele kartell-viszonyban álló szeszkereskedők megkárosítására irányuló célzattal adta a vevőjének, mert ezek a körülmények a közte és az eladó közti jogviszonyra nem tartoznak. (3yi905.) Dt. 4. f. IV. 90. A haszonbéri szerződés az egyházmegyei jóváhagyás föltétele, mint bontó föltétel mellett jött létre, s mivel ez be nem következett, <a> szerződés joghatályát vesztette és ezért a haszonbérelt Ingatlanokat a haszonbérlő visszaadni köteles. (C. 265/1905.) Az iindok (feltételezés) csak akkor vezethet a szerződés felbontására, ha az kifejezetten foltételként' fogadtatott el. (P. III. 1945/1921.) MD. XV. 18. Terhes szerződésekre: (P. VJGEL 3732/1918.) MD. XIII. 10. Midőn az ügyletnek mindkét részről szemmel tartott feltétele be nem következett, a szerződő fél jogosítva van a szerződés felbontását keresettel szorgalmazni. (P. V. 3640/1921.) MD. XV. S6. Ha a bonté feltétel bekövetkeztét a kötelezettnek jogellenes ténye, vagy mulasztása okozta, úgy annak bekövetkezte a kötelezett részéről a másik féllel szemben az ügylet érvénytelenítésére alLkalimas jogalapként roem érvényesíthető. (P. V. 7057/1928.) MD. XXII. 50 A Kúria a bontó feltételt teljesültnek tekintetbe, midőn a bontó feltétellel szem előtt tartott cél megvalósul. (P. V. 4534/ 1932.) MD. XXVI. 116. 2. Részletfizetés elmulasztása. A hitelező követelésének egy részét oly feltétellel engedte el, hogy, ha az adós az el nem engedett részt pontosan nem fizeti, a hitelező joga a feltételesen elengedett rész követelésérc nézve feléled Az adós a lejárat napjára, az esedékes összegnél 20 kr.-ral kevesebbet küldött, s a 20 kr.-t csak később küldte el. Felperes hitelező az elengedett rész iránti követelésével elutasíttatott. (789/1900. XII. 4.) Dt 3. f. XIX. 98. A részletfizetés kedvezményét az adós valamely részletfizetésének elmulasztása esetében is csiak akkor veszti el, ha ezt a jogkövetkezményt a szerződő feleik kifejezetten kikötötték, mert