Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)
78 A szerződések tárgya. eszközölt anyagi támogatás és egyéb tevékenység, valamint az alperes által kötelezett ellenszolgáltatás között azonban feltűnő aránytalanság van, amely kötelezettségvállalás alapján felperes, mintán az alperes szorult anyagi helyzetét ismerte, jogokat nem érvényesíthet. (C. 658/1926. J. H. I. 808. ) A Kúria az autóbaleseteit szenvedett sérült által súlyosan sérült állapotban tett joglemondást érvénytelennek mondta ki, mert a sérült ily állapotban terhes szerződést nem létesíthetett és mert a felajánlott kárösszeg kicsinységére tekintettel ez a joglemondás kizsákmányoló szerződésnek is minősül. (Kúria P. VI. 6689/1027. ) MD. XXII. 56. A kizsákmányoló ügylet elemeit foglalja magában az oly szerződés, amelynek alapján a kiskorú személyes szolgálatait ingyen vagy meg nem felelő ellenértékért végzi. (Kúria P. III. 5888/1930. ) MD. XXIV. 165. I. Semmis az a szerződés, amellyel valaki másnak megszorult helyzetét kihasználva, a maga résziére a másik fél tetemes kárával aránytalan nyereséget szerez. II. Abból a körülményből, hogy az ügyletkötő fél ellen árverést foganartosítottak és azon a lakása berendezéséihez tartozó ingóit is eladták, alaposan lehet arra következtetni, hogy az árverésem megvett áruk visszavásárlásánál szorult helyzetben volt. (P. V. 6692/1930. ) MD. XXVI. 32. I. Semmis az a szerződés, amellyel valaki másnak (megszorult helyzetét kihasználva., a maga vagy harmadik személy részér a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy aránytalan 'nyereséget köt ki vagy szerez. — II. Az egyesség érvényességét nem érinti valamelyik egyezkedő félnek oly körülményre vonatkozó tévedése, amelyre a vita vagy bizonytalanság kiterjed. Kizsákmányolás címén tehát az egyességileg tett engedményeket csak akkor lehet megtámadni, ha azok egyik egyezkedő fél szorult helyzetének ki használásával az engedmények szokásos mértékét messze meghaladó mértekben úgy eszközöltettek, hogy a másik félnek nyujtott előny és a megszorult félnek nyujtott szolgáltaltás között az utóbbit teternesen megkárosító ós kiáltó aránytalanság mutatkozik. Az a körülmény azonban, hogy a megszorult Cél az egyesség útján számszerűen kevesebbet kapott, minit amennyi neki a vita vagy bizonytalanság bírói eldöntése eseten járt volna, egymagában és a fentemlített kellék fennforgása nélkül nem alkalmas az egyességnek! kizsákmányolás cimén való megtámadására, mert az egyességnek az az értéke és célja, hogy a vita vagy bizonytalanság per nélkül gyorsan kiküszöböltessék és a hitelező a hosszadalmas peres eljárás elkerülésével követeléséhez gyorsabban jusson, aminek ellenében engedményeket tesz. (P. II. 5690/3032. Grill XXVI. 586. ) Hasonlóan: (P. III. 2470/1934 Grill XXIX. 729. ) III. Az előrebocsátott jogszabály alkalmazása (körében. nem kifogásolhatók az általában szokásos és az üzlet természetére való tekintettel a kereskedelmi felfogás szerint igazolt áraik. A tőzsdéire