Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Uzsora és kizsákmányolás. 7.-) kihasználva a maga számára, a másik fél tetemes Ikiárár.a aránytálain nyereséget és előnyt köt ki, kizsákmányoló ügylet, mely azt a felet, alkinek rovására a kizsákmányolás törtónt, feljogosítja aikár az egész ügylet érvénytelenítésére, akár pedig arra, hogy az indokolatlanul kikötött aránytalan előny teljesítését megtagadja. (P. VI. 7005/1926.) MD. XXI. 52. Hatálytalanítható az a szerződés, amellyel valaki másnak a tapasztalatlanságát, könnyelműségét, értelmi vagy jielilembeHi gyöngeségét, függő vagy szorult helyzetét kihasználva, a maga vagy harmadik személy részére, a másik fél tetemes kárával] ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez meg. (P. V. 548/1927.) MD. XX. 81. Valamely ügylet uzsora címén csak abban az esetben érvénytelen, ha azt az arra jogosított ügyleti fél az uzsoratörvény előÍTása szerint (1883:XXV. t.-c. 9. és 12. §§-ai) megtámadta. (Kúria P. V. 6171/1929.) MD. XXIV. 191. Semmis az olyan szerződés, amellyel valaki másnak fogyatékos elmeteihotségét kiihasználva, a másilk fél tetemes kárával a maga részére aránytalan nyereséget szerez. (P. V. 1950/1931.) MD. XXV. 61. Jogszabály az, [hogy semmis az a. szerződés, amiedHyei vailaiki másnak megszorult helyzetét kilhiasználva, a maga részére a másaik fél tetemes kárával aránytalan nyerésiéit szerez. • (K. 1932. okt. 20. - P, V. 6692/11930. Grill XXVI. ,584.) I. Semmis az a szerződés, ameMyel valalki másnak megszorult helyzetét (kihasználva, a maga vagy harmadik személy résziére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy feltűnően aránytalan nyereséget töt ki vagy szerez. HL. Ennek a jogszabálynak alkalmazása szempontjából! a szorult helyzet oly viszonyok összessége, amelyek a szieméiyt gazdasági létéinek tovább folytatása végett olyan ügyletkötésre IkiényszerlMIk, amelyiet alkar, de nem helyesel, amelyet nagyobb (hátránynak legalább ideiglenes elkerülése végetit kiánytelen megüíötni, habár ez általi • Ihelyzeténclk nehézsége utóbb csak fokozódik. A szorultság tehát nem egyértelmű a vagyontalan, néllküliözéselkkel járó, szűkös helyzettel; a vagyonos ember is juthat szorult helyzetbe, mert a szorultság fogalmát betöltő helyzet — bármi vaigy bárki, véitlenül vagy véllkesen okozta aizit — beállott már alkkor, ha valakii fizetési ziavarokkal küzd, esedékes kötelezettségeit teljesíteni, mellőz hetetlen szükségleteit ikiielégíteni nem tudja. Az is közömbös, hogy az ügyletet a feleik melyike ajánlotta, vagy kezdeményezte; mert a szorultság Ikibasználásámafc fogalmához nem szükséges a célzatosság, hanem elegendő a tiltott mlértéikű előny elfogadása ammiulk részéről, aki a másik féliudk álilailában szorult helyzietét tiudja, habár a megszorult vagyoni bolyzeténeic minden1 réezletót nem is ismeri. (P. IV. 917/1933.) <ir. XXV11. 51Í3.