Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

76 A szerződések tárgya. I. Fennálló követőié® egy részéről lemondás mellett 'kötött ©gyesség esetében az egyesség teljesítésének időpontja irányadó az 1P32:VI. t.-c. alkalmazhatósága szempontjából, — II. Az 1932. évi VI. t.-c. hatálybalépése előtt is anyagi jogszabály volt az, hogy seonmiis az a szerződés, amellyel vallaki másnak megszorult helyzetét kiihasználva, a maga részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy aránytalan nyereséget szerez, (1935. febr. 14. — P. IV. 2328/1934. Grill XXV HL 551.) Ahhoz, hogy a szorult anyagi helyzetnelk kizsákmányoló miódon történt kiha&zuálása miatt az ügylet megtáma'dható legyein, nem szükséges, hogy a másik fél szorult helyzetét a kizsákmányoló fél maga idézte légyen elő# Viszont az ügyletkötő félnek a másik fél nyomaszló hielyzetéről való puszta tudomása egyedül nem szolgálhat a szeírződés érvénytelenítésének alapjául, hanem csak akkor, ha a másik fél kényszerhelyzetét kihasználva, a maga részéről aránytalan előny szerzése végett kötötte meg M ügyletet. (JP. II. 2393/1935. Grill XXIX. 727.) Hasonlóan: ((P. II. 2408/1936. Grill XXX. 827.) I. Avégből, hogy valamely szerződés kizsákmányoló volta megállapítható legyen, szükséges, hogy .az a tény, amely szerint az egyik szerződő fél a maga javára a másik szerződő fél tetemes kárával feltűnően aránytalan nyereséget köt ki, okozati összefüggésben álljon azzal a ténnyel, hogy az előnyt vagy nyereséget szerző fél a másik félnek megszorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát a maga számára kihasználta. — H. A szorult helyzetet a kizsákmányolásra hivatkozó félnők olyan helyzete állapítja meg, amelynek folytán az ügyletot nagyobb hátrányok elkerülése végett kénytelen megkötni, bár tudja azt, hogy ezzel vagyoni helyzete utóbb súlyosodul fog. (K. .1936. máj. 27. — P. VII. 49/1936. Grill XXIX. 726.) Ugyanígy: (P. I. 1880/1935.) M. Tára XVII. 34. I. Az ügylet kizsákmányoló jellegéneik egyik allkotló eleme a sérelmet szenvedett fél megszorult helyzete, s ez nem tévesztendő össze a jogellenes fenyegetés vagy erőszak okozta kényszerhelyzettel, amely egymagában is elegendő ok a jogügylet megtámadására, míg .a sérelmet szenvedett fél szorult helyzete, minit a iktizsákmányolás egyik előfeltétele csak abbam az esetben szolgálhat alapul a jogügylet megtámadására, ha .ahhoz más ténykörülmény is hozzájárul, az nevezetesen, hogy a másik fél a sérelmet szenvedettnek szorult helyzetét kihasználva, a maga vagy harmadik személy javára, a másik fél tetemes kárával feltűnően aránytalan nyereséget köt ki. — II. A kizsákmányolást, az egyéb előfeltételek fennforgása esetén a sérelmet szenvedett fél bárminemű szorult helyzete megállapíthatja, akárminő volt ez a szorult helyzet s akárki is idézte elő azt, akár milyen módon. — III. Még a bűnös egyén visszaélése sem szolgálhat alapul 'arra, hogy a károsult valóságos kárát feltűnően meghaladó kárpótláshoz jussén a másik fél tetemes kárával. (1938. nov. 29. — P. VII. 3812/1938. Grill XXXII. 682.)