Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Vállalkozó díja. 17 javítással elhárítani, hacsak annak elhárítása aránytalan költséggel nem járna, és ha a vállalkozó kötelezettségének teljesítésével késlekedik, a megrendelő csak jogosult a vállalkozó költségére a hiány elhárításáról gondoskodni. (P. V. 3359/1931.) Grill XXV. 726. 3. A vállalkozó díja. Alperes jogtalanul vonta meg a felperestől a neki átadott munkák befejezését, az alperes eme szerződésszegéséből azonban nem következik az, hogy alperes a felperesnek kötelezett egész díjösszeget megfizetni köteles, hanem csupán az, hogy az alperes cég felperesnek ezért kártérítéssel tartozik. A kárösszeg mennyiségét pedig az egész munkáért megállapított díjösszegnek csupán kétharmadában azért kellett a S. E. T. 65. §-a értelmében megállapítani, mert felperes saját előadása szerint az egész díjösszeg ellenértéke fejében kikötött munkálatokat be nem fejezte és így az egész összeg megítéléséhez jogos igényt nem tarthat. (C. 610/1898.) Jogszabály ugyan, hogy a munkaadó, ellenkező kikötés hiányában, a szükséges és hasznos többletmunka értékét a vállalkozónak megtéríteni tartozik. Minthogy azonban felperes az új terveknek megfelelő költségvetést az alpereseknek elfogadás végett be nem mutatta; minthogy az építkezésnél alperesek részéről alkalmazott mérnök csak a felperes ellenőrzésére volt hivatva és e korlátolt megbízásnál fogva alperesekre nézve joghatállyal csak e megbízás körében járhatott el; kizárólag abból a felperes által állított körülményből, hogy alperesek vagy megbízottjuk az új tervek szerinti építkezés ellen kifogást nem emeltek, felperesnek a többletmunka iránti követelését jogosultnak annál kevésbé ismerheti el, mert a fellebbezési bíróság tényállása szerint az új tervek szerinti épület ugyanazon helyiségekkel rendelkezik, mint amelyek eredetileg kikötve voltak és az eltérés folytán csupán azok alakja szenvedett részbeni változást; és ezenkívül megállapítást nyert az is, hogy felperes az építkezésben oly hibákat követett el, melyek a ház értékének csökkenését okozzák. (C. 673/1906.) A magyar mérnök és építészegyesületnek, mint magánegyesületnek saját tagjai érdekében szerkesztett díjszabása, a mérnök szakértő bírói díjainak megállapításánál irányadóul el nem fogadható, mert ez ellenkezik a bírónak törvényben biztosított szabad mérlegelési jogával és kötelességével. (Bpesti T. 1076/1906.) Az építő vállalkozó a munka befejezése után a szerződésileg megállapított munkabért követelheti és az építtető a létező hiányok okából csak azt igényelheti, hogy a hiányok Szladits: Kötelmi Jog III. 2