Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Vállalkozó szavatossága. 15 ismételve értesítették volna; az eme ténykedésük közrehatásával felmerült károk és költségük megtérítését felperestől jogszerűen nem követelhetik. (C. 87/1904.) Ha a szerződés szerint az építtető jogosult a felülvizsgálat rendén észlelt s a vállalkozó által -helyre nem állított hiányok költségeit a vállalkozó járandóságából vagy visszatartott biztosítékából fedezni: a hiányoknak megfelelő összeget a munkabérből vissza nem tarthatja, ha a hiányok költségei az óvadékot megközelítőleg sem merítették ki. (C. 4542/1909.) Gr. II. 1446. Az a megállapodás, hogy a hiányok értékét az építési bizottság állapítja meg és hogy a szerződő felek közt a feltételek valamely határozata okából felmerülő vitás kérdést is az építőbizottság dönti el, nem jelenti azt, hogy a szóban forgó építési bizottság döntése egyenlő joghatályú a jogszabályaink értelmében kiköthető választott bíróság döntésével. Ennélfogva az építési bizottság döntésének kötelező ereje csakis úgy lérthető, hogy az az építkezés folyamán a munkálatok előrehaladása és befejezése szempontjából, valamint a munkánál használt anyag és tarvek, úgyszintén a technikai részletek tekintetében irányadó, de nem érthető úgy, hogy a vállalkozó magánjogi követelései minden bírói oltalom nélkül ki legyenek szolgáltatva a másik szerződő fél önkényes megállapításainak és határozatainak, (C. 136/1910. Gr. II. 1447.) Ha az építtető az épületet már hosszabb idő óta használja, de az épületben mutatkozó hiányokat az építési vállalkozó szakértőileg nem állapíttatta meg: az építési összeg utolsó részletének fizetésére és az óvadék kiadására irányuló kereset időelőttiség okából el nem utasítható, hanem a perben állapítandó meg az építési vállalkozónak a hiányok pótlására irányuló kötelezettsége. (C. 5865/1910.) Anyagi jogszabályt képez: hogyha az előállított mű a kikötött kelléknek nem felel meg, vagy oly hiányban szenved, amely értékét vagy használhatóságát csökkenti, a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó azt, amennyiben aránytalan költség nélkül lehetséges, javítsa ki és a vállalkozónak ebbeli késedelme esetében a megrendelő a mű kijavításáról maga gondoskodhatik s a vállalkozótól a szükséges javítási költség megtérítését követelheti. (C. 322/1913.) Gr. XV. 522. A mű megrendelője a hibás művet addig, míg a műhiba nincs megszüntetve, átvenni akkor sem köteles, ha a hiba könynyen megszüntethető. (P. II. 2584/1918.) MD. XIII. 16. I. A vállalkozó, az épületnek azon hiányaiért, amelyek a szerződési terv és költségvetéstől eltérő építéséből erednek, a kikötött jótállási határidőn túl is felelős. — II. Felelős a vállalkozó azért is, hogy az építkezéshez nem megfelelő anyagot használt még akkor is, ha az építkezésre nem alkalmas