Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Vállalkozó szavatossága. 13 a megrendelő érdekeinek sérelméről, tehát kárról, helyesen szó nem lehet. (Bpesti tábla, G. 562/1908.) MD. III. 56. A vállalkozó annak következéseit, hogy szakértelem nélkül vállalkozott műszaki tudást követelő munka ellátására, maga viseli. (P. II. 3632/1911.) MD. VI. 35. Ha a vállalkozó a művet a kikötött határidőben nem készíti el, és a megrendelő ezért a szerződés teljesítése helyett, szerződésszegés miatt kártérítést követel: a vállalkozó csupán az általa végzett munka aránylagos részét követelheti. (P. 5130/1913.) MD. VIII. 190. c) Szavatosság. Munkabérszerződésnél azon körülmény, hogy csekélyebb munkák még befejezetlenek, avagy oly hiányok merültek fel, melyekért a munka teljesítésére kötelezett szavatossággal tartozik, nem jogosítják fel a munkaadót arra, hogy a teljesített munkákért járó, előzőleg már esedékessé vált munkadíjakat visszatartsa. (C. 254/1893.) A magánjognak a munkabéri viszonyokra vonatkozó és joggyakorlatunk által is követett elvei szerint abban az esetben, ha a megrendelt munka a munkavállaló által hiányosan vagy szerződésellenesen teljesíttetett, a munkaadó a hiányoknak a célnak vagy a szerződésnek megfelelő kijavítását vagy a munkabér aránylagos leszállítását vagy a hiányokhoz mért kárpótlást követelhet és a szerződéstől csak akkor állhat el, ha a munka a célnak vagy a szerződésnek megfelelően ki nem javítható, avagy ha a munkavállaló a kijavítást megtagadja. (PHT. 148. sz. 45411897.) Ha a vállalt munka befejeztetett, az a körülmény, hogy a munka teljesítésénél hiányok merültek fel, nem jogosítja fel a megrendelőt arra, hogy a megállapított ár vagy munkadíj ellen időelőttiség okából kifogást tegyen. (PHT. 147. sz. 181/1898.) A munkabéri (= vállalkozási) szerződésre vonatkozó szabályok szerint, ha az elkészített tárgyban helyrehozható hiányok vannak, a megrendelő vagy kijavítást, vagy ennek megfelelő kárpótlást követelhet, amiből következik, hogy nem köteles elsősorban kijavítást követelni, hanem ehelyett a kárpótlást választhatja. (C. 307/1898.) Ha az épület tulajdonosa, akár az építkezési munka roszszasága, akár annak a rendeltetési céljaira meg nem felelő kivitele miatt, árleszállítást vagy a felmerült hiányoknak pótlása által felmerült készkiadásaí beszámítása iránt igényt kívánt