Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

12 Vállalkozási szerződés. 2. A vállalkozó kötelezettségei, szavatossága, a) Késedelem. Ha az építő magát valamely építkezésnek bizonyos határidőre leendő befejezésére kötelezi, a kikötött határidő meg nem tartása esetén kártérítéssel csak az építkezés teljes befejeztének időpontjáig számított időszakra s nem addig az időpontig tartozik, midőn a hatóság által az épített házban való lakhatási engedély megadatott. (Lfi. 2317/1876.) Ha az elvállalt munkának pontos időben való teljesítése kötbér kikötésével van biztosítva és nem történik a pontos időben, de a munka kifogás nélkül átvétetett, úgy a kötbér nem követelhető. (C. 8502/1893.) Ha a vállalkozó az elvállalt munka teljesítésével késedelmes, a megrendelő az ő költségén maga gondoskodhatik a hiány elhárításáról. (P. IV. 7458/1930.) Grill XXV. 725. b) Egyéb szerződésszegések. A vállalkozó a hibásan végzett munka összes következményeit viselni tartozik, ami nem egyedül a hiányok helyreállítására, hanem egyúttal arra is kiterjed, hogy a hiányos munka által előállott kárt megtérítse. Abból, hogy a vele szerződő felet is gondatlanság terheli a kár elhárítására és csökkentésére alkalmas intézkedések elmulasztása miatt, nem a vállalkozó kártérítési kötelezettségének megszűnése, hanem esetleg csak az következhetnék, hogy a kár egy része a másik félre hárul. (G. 447/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 20. A kikötött kötbér ellen a vállalkozónak vis majorra alapított kifogása elvetendő, ha alvállalkozóinak mulasztásáról van szó, mert ennek akár vétkes, akár vétlen mulasztásai semmiféle vonatkozásban sem minősíthetők balesetnek (C. 4534/1903.) Jogszabály az, hogy a munkaadó a munkavállalkozótól követelheti, hogy megtérítse mindazt a vagyoni hátrányt, amely reá a munkavállalkozó munkájának hibái, hiányai és egyébként szerződésellenes volta következtében hárult. (C. 673/1906.) Vállalkozási szerződés esetén, ha a megrendelő a vállalkozó valamely ténykedéséből kifolyóan ellene kárkövetelést támaszt, az a kérdés, vájjon ez a kárkövetelés jogszerű-e, elsősorban annak a vizsgálatát igényli, hogy a panaszolt tény a megrendelő gazdasági érdekeire a maga összhatásában minő eredménnyel volt s kétségtelen, hogy ha a panaszolt ténnyel kapcsolatban csak múlólag jelentkező nyereségelmaradással szemben a jövőben állandóan előálló oly jövedelemszaporulat jelentkezik, melyet éppen a panaszlott tény eredményez, akkor