Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Közös birtoklás stb. 147 •állapodni nem tudnak, a kezelés módját a jogközösségben levő felek mindegyike méltányos érdekének megfelelően a bíróság állapítja meg. (P. III. 4138/1920.) MD. XIV. 33. Ha az osztatlan közösségben levő tulajdonostársak a közös dolog kezelésében megegyezni nem tudnak, a tulajdonarányuknak megfelelő többséggel döntik el azt, hogy a közös dolog — a kényszerű körülményekhez képest — mikép kezeltessék. (P. HL 1473/1923.) MD. XVI. 103. Ez a döntés azonban csakis azokban a keretekben mozoghat, mely a kényszerű kezelés ideiglenessége kereteit meg nem haladja, azaz, amely csupán az ideig-óráig való kezelés módját állapítja meg mindaddig, amíg az érdekelt közös tulajdonosok akár megegyezéssel, akár a bíróság igénybevételével viszonyaikat — esetleg csakis magát a kezelés módját — nem rendelik. (P. III 1473/1923.) MD. XVI. 103. A közösségben levő társak mindegyikét terheli a közösségből folyó az a kötelezettség, hogy a közös dolog rendes kezelésében közreműködjék, ha ily közreműködésre a kezelés vagy haszonvétel érdekében szükség van. — Olyan esetben, amidőn a haszonvétel módjára nézve határozni kell és egyhangúság el nem érhető, a kisebbség köteles alávetni magát a többség határozatának, ha e határozat a rendes és észszerű használat körét túl nem lépi és a kisebbségnek a jogait egyebekben nem csorbítja. (P. VI. 7716/1925.) MD. XIX. 97. A tulajdonostársak többségének a közös jogtárgy kezelése és értékesítése tekintetében hozott határozata sem foszthatja meg a tulajdonostársat attól, hogy a saját illetősége használatának egyenértékét mégis maga és önállóan megszabhassa. — A többségben lévő tulajdonostársak sem lehetnek feljogosítva arra, hogy tulajdonostársuk terhére a közös jogtárgy oly későbbi megnagyobbodásával előre rendelkezzenek, amelynek beállta a közös jogtárgy haszonbérbeadásakor még bizonytalan volt. (P. VI. 5128/1927.) MD. XXII. 82. Az osztatlan közös ingatlan egyik tulajdonosa által a birtokbaboosájtást megtagadó másik tulajdonostárs ellen támasztott kereseti igény elbírálásához az összes tulajdonosok perbenállása nem szükséges. (P. V. 252/1929.) Grill XXIV. 687. Azt a kedvezőtlen körülményt, hogy a közös használat a gazdasági vagy kényelmi szempontoknak nem felel meg, a közös dolog társtulajdonosainak bármelyike — megfelelő egyezkedés hiányában — csakis a tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetése szorgalmazásával enyésztetheti el. (P. III. 661/1929. sz.) MD. XXIII. 54. Közös tulajdonnál, ha a tulajdonostársak a használatot már természetbeni megosztás útján szabályozták, mindegyik tulajdonostárs a saját illetőségéről önállóan rendelkezhetik, így 10*