Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

148 Közösség. azt a tulajdonostársak kára nélkül bérbe is adhatja, amikor is; a bérbeadó tulajdonostársat megillető használati jogot a bérbevevő gyakorolja, akivel szemben a közös használat tekintetéber* a többi tulajdonostárs ugyanoly magatartást tartozik tanúsítani,, mint a tulajdonostárssal szemben, vagyis annak közös birtoklását lehetetlenné nem teheti. (P. V. 3598/1930.) MD. XXV. 106Osztatlan közösség esetében a részesek, — iletőségeik nagysága szerint számított — szótöbbséggel is hozhatnak olyan határozatot, amely a közös tárgy tekintetében a kezelés és haszonvétel módját a tárgy természetének és a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően állapítja meg. (P. VI. 6245/1930.) Grill XXV. 737. Ha a közös ingatlan használatának módját a tulajdonostársak egymásközött megegyezés útján megállapítani nem tudják, bármelyik tulajdonostárs a bíróságtól kérheti a használat vagy haszonvétel módjának valamennyi tulajdonostárs méltányos érdekének megfelelő megállapítását. A használat és haszonvétel megállapításánál azonban a közös ingatlannak a kérelem előterjesztésekor meglevő állapota az irányadó, amiből következik, hogy ilyen kereset keretében az ingatlan lényeges megváltoztatását, fölülépítmény közfallal való elkülönítését, ajtók visszaállítását, vagyis építési átalakításokat követelni nem lehet. (P. V 34/1931.) Grill XXV. 736. A társtulajdonosok a birtoklás mikéntjét, egymás között kötelező hatállyal, a jelzálogos hitelezők beleegyezésének hiányában is rendezhetik. (P. I. 4419/1931. sz.) MD. XXV. 78. 4. Tulajdonközösség megszüntetése. a) Perenkívüli megszüntetés. Nem ütközik ugyan tiltó jogszabályba a közös tulajdont képező többi birtokrészletnek olyan módon való megosztása s e móddal a vagyonközösségnek megszüntetése, hogy az előbb közös birtokrészletek az egyes tulajdonostársaknak egészben váljanak kizárólagos tulajdonává, de a vagyonközösségnek ilyen módon való megszüntetése csak a tulajdonostársak s az esetleges más telekkönyvi érdekeltek megegyezésén alapulhat.. (31/1901.) Dt. 3. f. XXI. 67. Az osztatlan vagyonközösségben álló tulajdonostársak egyike, ha a tulajdonostársak a vagyon mikénti kezelésében állapodtak meg, ezen kezelés módjának megszüntetésére vagy megváltoztatására nincs feljogosítva, ehhez a tulajdonostársak összességének beleegyezése vagy a vagyonközösség jogi természetének megfelelő egyéb hozzájárulása szükséges. (C. 205/1904.) Külön megállapodás hiányában a közös tulajdon tárgyáról csak a tulajdonostársak összesége dönthet joghatállyal, ar