Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)
146 Közösség, osztandó, amennyiben az vitássá tétetett, határozza meg. — II. A vagyonközösség megszüntetése folytán a befolyandó árverési vételár a tulajdonostársak között rendszerint a tulajdoni anány szerint osztandó meg, kivéve, ha az egyik tulajdonostárs az általa előállított értéktöbblet megtérítésére bír igénnyel. Ezt az igényt azonban az illető tulajdonostárs korlátlanul csak abban az esetben gyakorolhatja, ha oly árverési vételár éretik el, amely úgy a telek, mint a befektetés által előidézett új épület külön értékét fedezi, vagy meghaladja, de ha az árverési vételár mind a két értéket nem fedezi, az esetben a beruházó tulajdonostárs csak abban az arányban igényelheti az értéktöbblet megtérítését, amelyben eme többlet az ingatlan egyéb értékével áll. (C. 2014/1917.) Mj. Dt. XII. 10. Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát az ingatlan hasznai a tulajdoni aránynak megfelelő részben illetik. (Kúria P. VI. 5532/1929.) MD. XXIV. 130. 3. Közös birtoklás; használat és kezelés. Ha a társtulajdonos tulajdonostársaival együttesen az osztatlan közösivagyon kihasználása, illetve kezelése iránt már rendelkezett, úgy ezt a rendelkezést, amely a közös tulajdonosok között is egyúttal a közös vagyon kezelése iránti szerződés hatályával bír, a tulajdonostársiak beleegyezése nélkül egyoldalúan meg nem változtathatja. (228/1901.) Dt. 3. f. XXI. 16. Osztatlan állapotban levő ingatlannak társtulajdonosa harmadik személyek irányában a tulajdonjoggal járó összes jogokat gyakorolhatja anélkül, hogy ezek az ő jogkörét érintő kifogást emelhetnének. Az ily tulajdonostárs tehát bérletnek felmondására is jogosítva van. (Bpesti törv. 7/1904. E. III.) Dt. 3. f. XXVII. 272. Közös tulajdon esetében a tulajdonostársak, ha nem egyeznek meg a tényleges megosztás' szerint leendő birtoklásban, az eszmei hányad szerint való közös osztatlan együttes birtoklásra vannak jogosítva, nem pedig annak igénylésére, hogy az ingatlannak őket megillető része az ő kizárólagos birtoklásukba bocsáttassák. (G. 883/1909.) MD. IV. 123. Külön megállapodás hiányában a közös tulajdon tárgyáról csak a tulajdonostársak összesége dönthet joghatállyal, az egyetértés hiánya pedig okul szolgálhat a közösség megszüntetésére. (G. 152/1912.) MD. VI. 159. A közös tárgy kezelése és fentartása érdekében szükséges intézkedés foganatbavételét, ha e tárgyban a részesek megállapodásra nem is jutnak, az általános magánjogi szabályok szarint a bíróság előtt a részesek bármelyike kérheti. (RD. VI. 2711/1915.) MD. X. 103. Ha a közösségben levő felek a kezelés módjára nézve meg-