Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

A részek aránya. 145 5) Terhelő jogok. 6) Egyéb akadályok. 5. A közösség külső hatásai. 6. Vegyes szabályok. 1. A közösség keletkezése. Amennyiben közös gazdálkodás családi kapcsolatban és együttélésben történt, ebből kifolyólag pedig a dolog természete szerint kölcsönös bizalmon alapult és attól volt feltételezve, hogy mindegyik fél első sorban a közös érdeket szolgálja. Figyelembe véve azt is, hogy a szóban levő ingatlanok megvételénél a felperes is közreműködött és hogy a peres felek a megvett ingatlanokat a közös gazdálkodás ideje alatt közösen használták — az alpereseknek még abban az esetben is, ha saját vagyoni erejük az ingatlanok megszerzésére elegendő volt, tartoztak volna az ingatlanok külön szerzését illetőleg a felperessel megállapodni. Ily megállapodás nem létében tehát a felperes jogszerűen helyezkedett arra az álláspontra, hogy az ingatlanok a közös gazdálkodás eredményéből közös célra és közös érdekben vétettek. (C. 4760/1925.) PJE. 1926. évf. 2. A részek aránya. A tulajdonjogi arány megállapítása iránti felszólamlási ügyben nem tehető intézkedés tárgyává az a kérelem, hogy az ingatlan tulajdonjoga a tényleges birtoklás alapján kizárólag a félszólaló javára állapíttassék meg. (4725/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 91. A tulajdonostársak része csakis akkor határozatlan, ha a telekkönyvben kifejezetten a határozatlan arány ki van tüntetve. (C. 5767/1904.) A tulajdoni arány megállapításának az 1881. évi LX. t.-c. 143. §-ában megszabott egyéb feltételek fenforgása esetében is csak akkor van helye, ha a tulajdonjog határozatlan részekben van a tulajdonostársak nevére bejegyezve. A részek határozatlanoknak csakis akkor tekinthetők, ha kifejezetten ilyeneknek vannak bejegyezve, mert ha csupán az arány nincsen feltüntetve, akkor az osztrák polgári törvénykönyv érvényben levő 837. §-ában felállított jogvélelem alkalmazandó, vagyis a társak részei egyenlőknek tekintendők. (6459/1903.) Dt. 3. f. XXV. 111. Ugyanígy: (5767/1906.) Dt. 3. f. XXVII. 217. I, A vagyonközösség megszüntetése iránti pernek feladata az is, hogy azt a tulajdoni arányt, amely szerint az árverési vételár az egyes tulajdonostársak, illetve hitelezőik között felSzladits: Kötelmi Jog III. 10