Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Megbízott díjazása. 113 2. Díjazás. A megbízási szerződés, a törvényben meghatározott és azon eset kivételével, midőn a díjazás kiköttetett, törvényes gyakorlatunk értelmében nem tartozik a terhes szerződések közé s annak alapján a megbízás teljesítéséért díjazás rendszerint nem követelhető. (C. 1201/1889.) Abból, hogy a képviselt képviselőjének valamely javadalmazást további intézkedésig igér fizetni, következik, hogy a képviselt a képviseletet és a vele járó javadalmazást minden felmondás nélkül visszavonhatja, másrészt pedig, hogy a képviselő felmondási időre igényt nem tarthat. (948/1905.) Dt. 4. f. VI. 30. Az, akit az ingatlan tulajdonosa annak parcellázásával és eladásával oly kikötés mellett bíz meg, hogy a meghatározott vételáron felüli összeg a meghatalmazott közvetítési díját képezi, még az esetben sem igényelheti a megmaradt ingatlan tulajdonjogát, ha a megállapított vételár befolyt. (5616/1905.) Dt. 4. f. VI. 211. Ha a megbízott munkája csak részleges sikerre vezet s a teljes siker a feleken kívül fekvő okból nem következett be, a megbízott díjazást követelhet, mindig a siker arányában. (C. 2243/1910.) Gr. XII. 402. Ha a megbízás pusztán szívességből vállaltatik, a megbízott gondossága enyhébb megítélés alá esik; ebben az esetben is tartozik azonban a megbízott a gondosságnak legalább olyan fokát kifejteni, melyet a közönséges életfelfogás szerint általában minden rendes embertől el lehet várni. (P. VII. 5124/1917.) MD. XII. 80. A szakértő csakis munkásságának az egyenértékét igényelheti, vagyis a szakvéleményének előterjesztéséhez megkívánt előtanulmányokra s a véleménye megszerkesztésére fordított idejének és szellemi munkájának a díjazását, valamint felmerült költségeinek a megtérítését, ami mellett a per tárgyának az értéke csakis abban az irányban szolgálhat tájékozásul, hogy a bíróság nem teljesen határozott (fix) díjtételek esetén a szokásos díjazás alsó vagy felső határához közeledjék-e a megállapításnál. (P. I. 2692/1927.) MD. XXI. 15. Amidőn ugyanarra az egy ügyre vonatkozó munkáról, tehát az azonos cél által meghatározott egységes tevékenységről van szó, a tételenkinti becslést és kiszámítást mellőzni lehet. (P. VI. 5357/1920.) MD. XXIII. 168. Szladits: Kötelmi Jog III. 8