Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

108 Megbízás. ha az ilyen ügy ellátására kapott megbízást nem fogadja el, köteles erről a megbízót haladéktalanul értesíteni. Ugyanez áll arra, aki határozott személy irányában ajánlkozott bizonyos ügyek ellátására. 1619. §. A megbízott az ügy ellátásában eltérhet a megbízó utasításától, ha tekintettel a körülményekre felteheti, hogy a megbízó, a tényállást ismerve, az eltérést helyeselné; köteles azonban, ha a halasztás nem jár veszéllyel, e szándékáról a megbízót eleve értesíteni és rendelkezését megvárni. 1620. §. A megbízás átruházására a megbízott kétség esetében nem jogosult. Ha jogosulatlanul ruházza át, minden kárért felelős, amely az átruházás nélkül nem következett volna be; jogosult átruházás esetében csak az átruházás körüli vétkességéért. A megbízás átruházása esetében-a megbízó saját nevében érvényesítheti azokat a követeléseket, ame lyek a megbízottat a harmadik személy ellen megilletik. 1621. §. A megbízott köteles megbízóját kívánatára, a szükséghez képest kívánsága nélkül is, az ügy állásáról és az ügyvitel körében előforduló eseményekről értesíteni, és ha vagyoni ügyet lát el, a megbízás teljesítése után eljárásáról számot adni. 1622. §. A megbízott kötetes megbízójának mindazt kiadni, amit a megbízás teljesítése céljából megbízójától vagy az ügyvitel következtében máshonnan kapott, amennyiben megbízása értelmében fel nem használta. 1623. §. Ha a megbízott azt a pénzt, amelyet köteles lett volna megbízójának kiadni vagy annak ér-