Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Díjkitüzés. 105 //. Élő jog. Nincs jogszabály, mely valamely cselekmény véghezvitelére nyilvánosan kitűzött díjra nézve a célba vett eredmény létrehozatalában közreműködők között az osztály megejtését a közigazgatási hatóság hivatali teendői közé tartozónak kimondaná; következéskép figyelemmel arra is, hogy amennyiben a díj kitűző és a cselekményben résztvevők között az osztály iránt egyetértő megállapodás létesül, a díj kiosztása a díj kitűzőjét illeti, helyes jogi álláspontot foglal el a fellebbezési bíróság, amikor a díjat kiosztó főszolgabírót, a ténykedés körül csupán alperes megbízottjának tekintve, a főszolgabíró eljárásával a díjhoz való igényt elintézettnek nem vette, és a vitássá vált igényt a rendes bíróság által eldöntendőnek ismerte föl. Ehhez képest nincs elfogadható alapja annak az alperesi panasznak, melv szerint a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a főszolgabírónak a díj kiosztása iránt tett intézkedését rendes bírói úton felülbírálhatónak kimondta. Alaptalan továbbá az alperesnek az a panasza is, hogy felperesnek a kitűzött díj bármely részéhez való igénye azért sem volna bírói úton megállapítható, mert az ő részéről a díj kitűzése csak egyoldalú ajándékozási igéret volt, melynek megvalósítása, úgyszintén az arra érdemesnek kijelölése és köztük a díj kiosztása egyedül az ő elhatározásának volt fentartva. Alaptalan ez a panasz azért, mert a díjkitüző a létrehozandó cselekmény, s az arra kitűzött díj nyilvános közzététele időpontjától kezdve a díjjal mindazoknak adósává vált, akik közreműködésükkel a kívánt eredményt létrehozzák, s bár az osztály megejtése őt illeti, ennek fent is érintett feltétele az, hogy közte és az osztály megtételéig jelentkezett igénylők között, annak szem előtt tartása mellett, hogy ha a célba vett eredményt többek közreműködése létesíti, a kitűzött díj őket közreműködésük arányában illeti, az osztály iránt egyetértő megállapodás létesüljön, mert ellenkező esetben az osztály megejtése bírói útra terelendő^ (Bp. T. 141/1905.) A feljelentés vagy a tettenérés fol>ián kiszabott bírság a pénzügyi hatóság által részben, sőt egészben is elengedhető lévén, és a harmineadhivatali utasítás ily esetben, valamint a bírság részbeni vagy egészbeni behajthatatlanná válása esetében is a feljelentő vagy tettenérő részére — de csak netaláni — külön jutalom engedélyezését és megállapítását a felsőbb pénzügyi hatóság részére tartván fenn: a pénzügyi hatóságok elhatározásától függő ily jutalom iránti igény magánjogi igénynek nem tekinthető. (C. 218/1906.) Oly esetben, amikor valaki egy folyamatban levő büntető nyomozás sikere esetére tűz ki díjat és a díjkitűzést nem szorítja kifejezetten a díj kitűzése után véghezviendő cselekvényekre, a díjkitüző szándékát arra irányulónak kell tartani, hogy