Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

106 Díj kitűzés. a díj a nyomozás sikere esetében akkor is kiadassék a sikerre vivő cselekmény véghezvivőjének, ha a siker a díjkitűzés előtt véghezvitt valamely cselekmény eredménye volt. {C. 613/1906.) A díjkitűzés nem szerződés, amelynek kötelező erejéhez a kitűzött cselekmény véghezvivője részéről elfogadás szükségel­tetnék, hanem nyilvános ígéret, amely kötelezővé válik a köz­hírré tétellel, arra való tekintet nélkül, hogy a feltételül tűzött cselekmény már előbb véghezvitetett-e, vagy csak a díj kitűzése után vitetik-e véghez. Általánosságban nincs ugyan kizárva, hogy a díj kitűzője csak a díj kitűzés megtörténte, vagy közzététele után véghezviendő cselekményekre tűzzön ki díjat, de oly eset­ben, amikor valaki egy folyamatban lévő büntető nyomozás si­kere esetére tűz ki díjat és a díjkitűzést nem szorítja kifeje­zetten a díj kitűzése után véghezviendő cselekményre, a díj ki­tűző szándékát arra irányulónak kell tartani, hogy a díj a nyo­mozás sikere esetében akkor is kiadassék a sikerre vivő cselek­mény véghezvivőjének, ha a siker a díjkitűzés előtt véghezvitt valamely cselekmény eredménye volt. (613/1906.) MD. I. 214. A pályadíj kitűzése a kitűző részéről kötelezően tett aján­lat, amelynek feltételei őt mindenkivel szemben kötik, aki az ajánlatnak megfelelően vele jogviszonyba lép, de viszont nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy az első és természeténél fogva egyoldalúan sem nem módosítható, sem vissza nem von­ható dí;kitűzés- eredményének szabályos eldöntése után a díj­kítűző a pályázatban résztvevőkkel szemben vagy azok egy ré­szével a megoldandó kérdés vagy véghezviendő cselekmény dol­gában külön megállapodásra ne jusson. — A pályázat eldönté­sére megnevezett bírálók határozata bírói úton meg nem támad­ható, hacsak a pályázat eldöntése körül olyan magatartás, cse­lekmény vagy mulasztás nem merült fel, hogy a pályázót az általános jogelvek alapján kártérítésre jogosítja. (C. 5108/1910. Gr. XIII. 401.) MD. V. 34. Ajánlati verseny folytán készített tervek díjazását a ter­vező a megbízás el nem nyerése esetére akkor sem követelheti, ha egyoldalúan ki is jelentette, hogy a megbízás el nem nye­rése esetére tervei díjazandók. (P. IV. 560/1911.) MD. VI. 113. A Magyar Tudományos Akadémia által jutalomdíj kitűzé­sével hirdetett pályázatra való felhívás folytán az abban részt­vett fél és az Akadémia között keletkezett jogviszony oly ter­mészetű, hogy a pályázat sorsa felett minden más tényező ki­zárásával dönteni egyedül az Akadémia van hivatva. Ugyanezért döntése végérvényesnek és ebből folyólag megtámadhatatlan­nak tekintendő, amiből önként következik, hogy a pályázó sem a részére oda nem ítélt jutalomdíj kiszolgáltatását, sem egyéb kártérítést követelni nem jogosult. (P. VIII. 487811912.) PHT. 459., MD. VII. 178.

Next

/
Thumbnails
Contents