Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

72 Az eladó szavatossága. kat a földnek eme részecskéjében is megtartani? 1. §. Feleld, hogy nem tartozik. Mivel ő azt a birtokot, minden törvényesen ránéző haszonvételeivel és tartozékával együtt, a másikra ruházta és ily módon vállalta magára, hogy öt annak uralmában megtartja, a fekvőség ama részecskéje pedig a birtokhoz törvényesen nem tartozott; és így maga az eladó is ama részecskére nézve rosszhiszemű birtokos volt- Ezért ő másnak jogait el nem adhatta, aminthogy el sem adta. e záradék erejénél fogva: ,,Ad eandem possessionem de jure spectantibus, et pertinere debentibus etc." 2. §. Hacsak netán magát akképen nem kötelezte, hogy a másikat ugyanazon határvonalakkal és barázdákkal fogja annak uralmában megtartani, amelyekkel ő maga is azt a birtokot hatalma alatt és uralmában tartotta, mert ebben az esetben az elvesztett föld helyébe a másiknak egyenértékű földet tartozik adni. Hármaskönyv I. R. 77. cím. Hogy a fekvő jószágoknak ajándékozói és eladói azoknak birtokosai ellen keresettel saját személyükben nem léphetnek fel. Azt az egyet meg kell azonban jegyeznünk, hogy az előbb említett mentesítő biztosítékot mindig kívül álló és idegen perlekedőkre, törvényes követelőkre és felperesekre, nem pedig magukra a fekvő jószágok ajándékozóira és eladóira kell érteni: amint magam is láttam, hogy némelyek, akik fekvő jószágaikat másra ruházták, ugyanezen fekvő jószágok birtokosai és urai ellen saját személyükben indítottak keresetet és támasztottak pert, mintha azokat eme fekvő jószágok uralmában meg nem tarthatnák, ezáltal azon fekvő