Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Jogszavatosság általában. 71 nak uralmában meg nem tarthatja, akkor azok helyébe minőségre, mennyiségre, jövedelmezőségre és értékre nézve hasonló fekvő jószágokat kell adnia. Hármaskönyv I. R. 75. cím. Kiket értünk törvényes megtámadok alatt? A törvényes megtámadóknak pedig a perlekedőket és a törvény útján fellépőket kell vennünk és tekintenünk, nem pedig az erőszakos foglalókat s hatalmaskodva eljárókat. Mert ilyenekkel szemben senki sem köteles mást az eladott jogokban megtartani. 1. §. Ha tehát a fekvő jószágoknak vásárlóját valaki az ilyen vásárolt fekvő jószágokra nézve a törvény rendjén gátolja és perbe fogja, akkor eme fekvő jószágok eladóját ügyének védelmére, mielőtt azt ítélettel eldöntötték volna, maga mellé törvénybe idézni tartozik. 2. §. Mert ha a törvénybe idézést elmulasztja és így az ilyen birtokjogokat vagy fekvő jószágokat törvényes úton elveszti, az eladó a mentesítő biztosíték terhe alól menekszik és fölszabadul s a vásárlót azoknak uralmában többé megtartani nem tartozik. Hármaskönyv I. R. 76. cím. A szavatosságot vagy mentesítő biztosítékot illető nevezetes kérdés. Kérdés továbbá: ha valaki magára vállalta, hogy egy másikat valamely birtok uralmában megtart és magát annak megtartására kötelezte s idők folytán a földek valamely részecskéjét valaki határjárás utján vagy más címen abból a birtokból kiszakította és törvényes úton elkülönítette, a tettleges birtoklás épségben maradása mellett: vájjon a felvállaló tartozik-e a mási-