Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

70 Az eladó szavatossága. A) Szavatosság a jogért. 1. Általában. Hármaskönyv I. R. 74. cím. Mire való a szavatosság vagy az előre vállalt mentesítő biztosíték? Egyébiránt, minthogy a fekvő jószágoknak és birtokjogoknak kölcsönös cseréjébe többnyire be szokták írni és venni a mentesítő biztosítékot, amelyet a római jogtudósok szavatossági biztosítéknak neveznek: ha tehát az egyik törvényesen megkeresett fél az előre felvállalt védelmező és mentesítő biztosíték mellett a másik felet az ilyen cserélt birtok jogok uralmában bármely perlekedők és törvényes megtámadok ellenében meg nem tarthatja, akkor az ő birtokjogaít, amelyeket a másik félnek cserébe adott (ha megvannak), valósággal vissza kell adnia és szolgáltatnia, ha pedig annak a félnek kezeiből talán máséba kerültek s viszsza nem szerezhetők, akkor a megkárosult félnek, akit azoknak uralmában meg nem tarthatott, mennyiségben, jövedelmezőségben és értékben az elidegenített jogokkal felérő, hasonló birtokjogokat kell adnia és szolgáltatnia. 1. §. És ezt akkor tartsd igaznak, ha a mentesítő biztosítékot a bevalló levelekbe egyszerű és közönséges módon iktatták be. Mert különben, ha a mentesítés felvállalásának záradékát bizonyos feltételekkel és módokkal tették belé és nyilvánították ki, akkor ezeket a kikötött feltételeket és módokat e részben meg kell tartani. 2. §. És ugyanezt értsd a többi birtok jogokról is, melyeket valaki mentesítő biztosíték alatt elidegenített, vagy törvényesen eladott. Hogy ha az eladó a fekvő jószágok vásárlóját azok-