Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Ingatlanvétel alakszerűségei. 4:J. tésnél eljárt harmadik személy az ingatlan tulajdonosától akár szóval, akár írásban megbízást kapott az ingatlan elidegenítésére. (P. V. 4010/1930.) MD. XXV. 6. Az ingatlan megszerzésére adott meghatalmazás érvényességéhez okiratra szükség nincs. (P. V. 7424/1930.) MD. XXV. 159. Alakilag érvényes az olyan ingatlan elidegenítésére vonatkozó szerződés is, amelyből az átruházói és elfogadói nyilatkozatok megtétele — ha szószerint nem is — de kétségtelenül kitűnik. (P. V. 1020/1931.) MD. XXVI. 80. e) Előszerződés, opció, ideiglenes szerződés. Ingatlan opciójának ugyanazok az érvényességi kellékei, amelyeket a bírói gyakorlaton alapuló anyagi jogszabályok az ingatlanra vonatkozó adásvevési szerződések tekintetében megállapítanak. (P. V. 475/1919.) MD. XIII. 64. Hasonlóan: (112/1919.) MD. XIV. 70. Az írásbeli adásvételi szerződés kiállítására vonatkozó szóbeli kötelezettségvállalás a 4420/1918. M. E. rendelet formakellékét nem pótolja. (P. III. 2163/1927.) MD. XXI. 63. Az ideiglenes és a végleges ingatlan-adásvételi szerződés alakszerűségét önállóan kell elbírálni; a végleges szerződésen hiányzó aláírást nem pótolja az, hogy az aláírás az ideiglenes szerződésen megvan. (P. V. 2834/1929.) MD. XXIV. 126. f) Utólagos és deklaratív ügyletek. Az ingatlanra vonatkozó elidegenítési ügylet hatálytalanítása s ekként az előbbi állapot visszaállítása, valamint annak az elismerése, hogy valamely ingatlan vagyon nem annak a tulajdonát alkotja, akinek tulajdonául az a telekkönyvbe bejegyezve van, hanem a korábbi tulajdonos hagyatéki vagyonához tartozik, nem tekinthető elidegenítési ügyletnek, miért is arra vonatkozóan a 4420/1918. sz. miniszteri rendelet 1. §-ában megállapított alakiság, vagyis a jogügyletnek írásbafoglalása nem szükséges. (P. V. 812/1921.) MD. XIV. 72. A 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-a értelmében csak ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez szükséges, hogy az okiratba foglaltassák, de sem ez a rendelet, sem pedig az általános magánjogi szabályok nem követelik meg az olyan jogügylettől való elállás érvényességéhez, amely jogügylet érvényesen csak írásba foglalva jöhet létre, az elállásnak okiratba foglalását. (C. 3493/1921.) Az örökösnek az a nyilatkozata, hogy örökségéről lemond, és hogy örökrészére nézve ingatlan helyett készpénzzel nyert kielégítést, nem olyan elidegenítésre irányuló nyilatkozat, amelvnek; érvényességéhez a 4420/1918. M. E. sz. rendelet értelmében