Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Ingatlanvétel alakszerűségei. 35 adásvételi szerződés szerint a vevők 25 katasztrális holdat tetszésük szerint választhatnak ki az eladónak a családi hitbizományból kihasított, de még örökösi osztály útján csak ezután meghatározandó ingatlanából. (P. V. 3096/1927.) MD. XXI. 79. b) Szerződéskötési költség. Ellenkező megállapodás hiányában az írásbeli vételi szerződés kiállításával járó kiadások a fennálló szokás szerint a vevőt terhelik. (C. 153/1897.) Az ingatlan adásvételét tárgyazó jogügylet után kivetett illetéket, ha ez iránt a szerződésben megállapodás nincs, a vevő tartozik viselni. (75. T. Ü. H., 1914. január 19.) PHT. 111., Dt. 3. f. XXVII. 84. Az a köztudomású tény, hogy ingatlan adásvételnél mindig a vevő fél, kölcsönügyleteknél pedig a hitelt igénybevevő fizeti az ügyben eljáró ügyvéd költségeit, tekintet nélkül arra, hogy melyik fél hívja az ügyvédet, vagy hogy a bank rendes ügyvédje végzi e munkákat, csak akkor szolgálhat irányadóul a fizetési kötelezettség megállapításánál, ha e tekintetben a felek között más megállapodás nincsen. (C. 2357/1920.) M. Tára I. 108. L. a KT. 341. §-át a hiteljogi kötetben. 4. Ingatlanvétel különös alakszerűségei. a) Általában, 4420/1918. M. E. számú rendelet, az ingatlanokra vonatkozó magánjogi szabályok kiegészítéséről.1) A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 16. §-a és az e törvénycikket kiegészítő 1914: L. t.-c. 14. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §. Ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges. Ugyanez áll a szerződés kötését megelőző előzetes megegyezésre. Az 1, és 2. bekezdés szabálya nem terjed ki a jelen 1) Életbelépett 1918. október 15-én. 3*