Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

A vétel általános szabályai. 29 son felül másnemű szolgáltatást is kikötöttek és ennek értéke a pénzbeli szolgáltatást meghaladja. 1363. §. Ha vételárként a piaci vagy a tőzsdei árt kötötték ki, kétség esetében azt a középárt kell érteni, amely a teljesítési helyre irányadó piacon vagy tőzsdén a teljesítési időben kialakult. Ha a vételárt súly szerint határozták meg, kétség esetében a tiszta súlyt kell érteni. 1364. §. Ha kikötötték, hogy a vevő a hitelezett vételárról váltót vagy a vételárra biztosítékot adjon s a vevő a váltó vagy a biztosíték adásával késedelembe esik, az eladó a vételár megfizetését azonnal követetheti. 1365. §. A vételár után, amennyiben a vevő fizetési haladékot nem kapott, kamat jár attól az időtől kezdve, amelytől kezdve a vevőt a vétel tárgyának hasznai illetik. 1366. §. Az eladót, ha a szerződést teljesítette s a vételárt hitelezte, törvényes elállási jog nem illeti. 1367. §. Ingó dolog eladása esetében azt a kikötést, hogy az eladó a vételár megfizetéséig fenntartja tulajdonjogát a vevőnek átadott dologra, kétség esetében úgy kell érteni, hogy a vételár teljes megfizetése nem a szerződésnek, hanem a tulaj donátruházásnak halasztó feltétele, és hogy az eladó elállásra van jogosítva, ha a vevő a fizetéssel késedelmes. Ily kikötés csak akkor hatályos, ha okiratba foglalták s ha ebben a vételár fizetésének határidejét naptár szerint meghatározták. 1368. §. Áruk vagy értékpapírok szállítására szóló oly szerződést, amelyről, tekintettel különösen a felek foglalkozására, vagyoni és egyéb viszonyaira,