Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

30 A vétel általános szabályai. megállapítható, hogy a felek ügyleti szándéka kizárólag árkülönbözetre irányul, játékügyletnek kell tekinteni. Ez akkor is áll, ha csak az egyik fél szándéka irányult erre, a másik fél azonban ezt a szándékot a szerződés megkötésekor ismerhette. 1369. §. Ha termelő mint eladó oly vételi szerződést köt, amellyel termények meghatározott mennyiségének szolgáltatására kötelezi magát, kétség esetében azt kell tartani, hogy az eladó csupán a saját termésére vonatkozóan kívánt kötelezettséget vállalni. II Élő jog.*) 1. A vétel fogalma és tárgyai. 2. Vételár. 3. Megkötés. a) Általában; jóváhagyás szüksége. b) Szerződéskötési költség. 4. Ingatlanvétel különös alakszerűségei. a) Általában. b) írásba foglalandó kellékek. c) írásbeli alak közelebbről. d) Meghatalmazás. e) Előszerződés, opció, ideiglenes szerződés. f) Utólagos és deklaratív ügyletek. 5. Átadás, telekkönyvi szolgáltatás. 6. Kárveszély. 7. Hasznok, terhek, tartozék. 8. Vételár fizetése. a) Általában. b) Kamat a vételár után. 9. Tulajdonjog fenntartása. 10. Saját termés eladása. 11. Egyéb. *) A kereskedelmi vétel szabályait 1. a hiteljogi kötetben.