Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

92 Az eladó szavatossága. lamint az eladó értesítésének és az előleges bizonyí­tási eljárásnak (3. §.) költségét s amennyiben az állat leölése és értékesítése vagy eltakarítása vált szüksé gessé, ennek a költségét is térítse meg neki. A vevő az állat szaporulatán felül egyéb időközi hasznok megtérítésére csak annyiban köteles, ameny­nyiben az állatnak tényleg hasznát vette, vagy veszély és nehézség nélkül hasznát vehette volna. Amennyi­ben azonban e hasznok rendszerinti értéke hozzávető­leg megfelel az állattartás költségének, a hasznok ér­tékét a tartás költségével kiegyenlítettnek kell tekin­teni. 8. §. Ha a vétel felbontásának időpontjában az állatot a vevő saját hibáján kívül eső ok (például állategészségrendőri szempontból fennálló akadály, zárlat, forgalmi korlátozás) miatt nem adhatja vissza, az állat az akadály megszűntéig a vevő birtokában marad ugyan, de a vevő az állattal az eladó beleegye­zése nélkül nem rendelkezhetik és a rendes gazda gondosságával köteles mindent megtenni, hogy az ál­latban kár ne essék; követelheti azonban, hogy az el­adó a vételárt helyezze bírói letétbe. 9« §. Ha az állat a vétel felbontása előtt, akár a szavatossági hiba következtében, akár véletlen foly­tán elpusztult vagy kényszervágás útján vagy ható­sági intézkedésre leölték vagy a rajta hatósági intéz­kedésre végzett védoltás következtében elhullott, a vevő csak a rendelkezésére netán fennmaradt használ­ható részek értékét köteles az eladónak visszatéríteni. A leölt vagy elhullott állatért esetleg járó kártalaní­tás összege az eladót illeti, s ezt az összeget az eladó

Next

/
Thumbnails
Contents