Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Állatszavatosság. 93 a visszatérítendő vételárból akkor is levonhatja, ha a kártalanításhoz való jog a vevő hibája miatt elenyészett. A vétel felbontását az sem zárja ki, hogy a vevő az állatot leölette, elidegenítette vagy visszaadását egyéb módon maga tette lehetetlenné. Ilyenkor a vevő az állat helyett azt az értéket köteles megtéríteni, amely értéke volt annak a visszaadását lehetetlenné tevő cselekmény véghezvitelekor a szavatossági hiba figyelembevételével. Ha azonban a vevő a hiba felismerése után oly cselekményével vagy mulasztásával tette lehetetlenné az állat visszaadását, amely a rendes gazda gondosságának nem felel meg, az eladónak további kártérítéssel is tartozik. 10, §. Ha egész nyájat (ménes, falka, csorda, gulya) vagy több állatot mint együvé tartozót adtak el, a vétel felbontását, bár összvételár volt is kikötve, rendszerint csak a szavatossági hibában szenvedő egyes állatra vagy állatokra nézve lehet követelni. Ha azonban az állatokat a vevő érdekeinek sérelme nélkül nem lehet különválasztani, vagy ha a szavatossági hiba ragadós betegség, a vevő az együtt eladott valamennyi állatra nézve követelheti a vétel felbontását. A vétel felbontásának valamennyi állatra nézve kimondását az eladó is követelheti, ha a részleges felbontás az ő érdekeit sérti. Ha a szavatossági hiba ragadós betegség és egyik fél sem kívánja a vételt valamennyi állatra nézve felbontani, a vevő a vétel felbontását az együttesen megvett állatok közül olyanokra nézve is követelheti, amelyekre a betegség a megvett beteg állatokról az