Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Állatszavatosság. 91 bát csalárdul elhallgatta, ha a hiba fenn nem állásáért vagy az állatnak szavatossági hibától mentességeért jótállott vagy ha az állatnak írásban kikötött valamely tulajdonsága hiányzik. 5- §. Végrehajtási árverésen eladott állatok tekintetében szavatosságnak nincs helye. Ugyanez áll, ha az állatot a törvényben meghatározott esetekben másnak rovására nyilvános árverésen végrehajtási eljáráson kívül adták el. 6. §- Főhíba vagy egyéb szavatossági hiba esetében a vevő a vétel felbontását kérheti; árleszállítás követelésének nincs helye. Ha a vétel tárgya a felek kétségtelen akarata szerint nem egyedileg, hanem csak faj (nem) szerint volt meghatározva, a vevő felbontás helyett azt kívánhatja, hogy az eladó a szavatossági hibában szenvedő állatt helyett ugyanabból a fajból (nemből) középfajtájú és minőségű hibátlan állatot szolgáltasson neki. Ha e tekintetben a felek meg nem egyeznek, a bíróság a körülmények gondos figyelembevételével határoz. 7. §« A vétel felbontása következtében mindegyik fél köteles a másiknak visszaszolgáltatni, amit a szerződés alapján tőle kapott; nevezetesen a vevő az állatot szaporulatával, az eladó a vételárt a felvétel napjától járó törvényes kamatával együtt. A szerződés megkötésének költségét az eladó a vevőnek megtéríteni köteles. A vevő ezenfelül követelheti, hogy az eladó az állat átvételének, elszállításának, tartásának, ápolásának, állatorvosi megvizsgálásának és kezelésének, va~