Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Uzsora és kizsákmányolás. 73 szerződő felek megegyezésétől függ; felperes hitelének igénybevételével tette lehetővé az alperes vállalkozását, azzal pedig nagy értékkel járult a társasviszony létrejöttéhez és ennek következtében uzsorás jellegű ügyletről nem lehet szó. (C. 17/1911. Gr. XIII. 347.) A jó erkölcsökbe ütközik az oly szerződés, amelyben az egyik fél a másik félnek szorultságát felhasználva, az általa vállalt szolgáltatással arányban nem álló és a másik fél tetemes károsodását előidézni alkalmas ellenszolgáltatást köt ki a maga részére — A jó erkölcsbe ütköző szerződés semmis és érvénytelen. (C. 1712/1919. M. Tára L 106.] Amennyiben az ügyvéd felével jogügyletet köt s erészben hivatása körében felét károsan befolyásolja, az ilyen ügylet — mint meg nem engedett, jogilag nem védhető befolyás eredménye — érvénytelennek tekintendő. Ez az érvénytelenség a jelzett ügylet sajátlagosságánál fogva rendszerint befolyásolja s determinálja az ügyletnek esetleg későbben bekövetkezett jóváhagyását is, minélfogva az ilyen ügylet rendszerint utólagos jóváhagyás, illetve megerősítés útján sem válik érvényessé. Az ügyvéd az ügyvédi rendtartásban meghatározott esetek kivételével nincsen elzárva attól, hogy az általa képviselt ügyben jogügyletet kössön felével és csak arra van kötelezve, hogy szaktudását és bizalmi állását felének kárára ki ne használja. (C. 1762/1920.) Ha az egyik fél visszaél a másik félnek előtte tudvalevő szellemi alárendeltségével, védtelenségével, kedvezőtlenebb gazdasági helyzetével: a sértett fél illetéktelen befolyásolás címén akár a szerződés felbontását, akár pedig azt követelheti, hogy a másik fél elégítse ki őt a szerződés kötésével elérni kívánt, de megsértett gazdasági érdeke erejéig. (C. 2908/1920.) A kizsákmányoló ügylet (midőn az egyik fél könnyelműségből vagy szorult helyzetben vállal kötelezettséget, s midőn a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság van) érvénytelen. (II. 731/1925.) M.D. XVIII. 81. Ugyanígy. (P. III. 1712/1919.) MD. XIII. 82. Hatálytalanítható az a szerződés, amellyel valaki másnak a tapasztalatlanságát, könnyelműségét, értelmi vagy jellembeli gyöngeségét, függő vagy szorult helyzetét kihasználva a maga vagy harmadik személy részére, a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez msg. (C. 548/1927. Mj. Dt. XX. 81.) Alperes — ki egy időben már tékozlás miatt gondnokság alatt is állott — az okirat kiállítása idején a saját és családja fenntartásához szükséges vagyonnal, jövedelemmel nem rendelkezett, a felperes eltartására volt rászorulva, minden reményét csakis a felperes anyagi támogatásával megindítható örökösödési perre alapította, nyilvánvalóan szorult anyagi helyzetében,