Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

74 A szerződések tárgya. vagyoni kötelezettségek vállalására könnyelmű hajlamánál fogva kötelezte el örökségének 4%-át azon a címen, hogy felperes őt ,,jelentékeny anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette". A felperes által eszközölt anyagi támogatás és egyéb tevékenység, valamint az alperes által kötelezett ellenszolgáltatás között azonban feltűnő aránytalanság van, amely kötelezettségvállalás alapján felperes, miután az alperes szorult anyagi helyzetét ismerte, jogokat nem érvényesíthet. (C. 658/1926. J. H. I. 808.) Hatálytalanítható az a szerződés, amellyel valaki másnak a tapasztalatlanságát, könnyelműségét, értelmi vagy jellembeli gyöngeségét, függő vagy szorult helyzetét kihasználva, a maga vagy harmadik személy részére, a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez meg. (P. V. 548/1927.) MD. XX. 81. A Kúria az autóbalesetet szenvedett sérült által súlyosan sérült állapotban tett joglemondást érvénytelennek mondta ki, mert a sérült ily állapotban terhes szerződést nem létesíthetett és mert a felajánlott kárösszeg kicsinységére tekintettel ez a joglemondás kizsákmányoló szerződésnek is minősül. (Kúria P. VI. 6689/1927.) MD. XXII. 55. Valamely ügylet uzsora címén csak abban az esetben érvénytelen, ha azt az arra jogosított ügyleti fél az uzsoratörvény előírása szerint (1883: XXV. t.-c. 9. és 12. §'§-ai) megtámadta. (Kúria P. V. 6171/1929.) MD. XXIV. 191. A kizsákmányoló ügylet elemeit foglalja magában az oly szerződés, amelynek alapján a kiskorú személyes szolgálatait ingyen vagy meg nem felelő ellenértékért végzi. (Kúria P. III. 5888/1930.) MD. XXIV. 165. 6. Hitelezőket károsító ügyletek. L. a Tartozásátvállalás fejezetében a Csődönkivüli megtámadás szakaszait. L. továbbá az ingyenességi vélelmeket az Ötödik fejezet II. A. 8. pontjában (96. oldal). 7. A szolgáltatás határozottsága. V. ö. az Adásvétel fejezetében (II. kötet) az ingatlanok adásvételének különös alakszerűsége tekintetében a 27. J. E. D. nyomán kialakult gyakorlatot. L. továbbá a pénzbeli ellenérték megállapításának diszpozitiv szabályait a szolgálati, vállalkozási és megbízási szerződések körében. Az 1876: XIV. t.-c. 131. §-ának rendelkezése egyáltalában nem zárja ki azt, hogy a személyes jogú gyógyszertár tulajdonosa üzleti jogának ellenérték mellett való átruházása tárgyában harmadik személlyel, egymás közt végérvényesen és joghatályosan szerződést köthessen. A gyógyszertári üzlet saját-