Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Uzsora és kizsákmányolás. 71 halasztó hatálya tárgyában a bíróság a keresetlevéllel együtt előterjesztett bizonyítékok alapján határoz. 18. §. Ha a bíróság a 16. vagy a 17. §. alapján indított keresetnek nem adott helyet, azt a felet, aki a végrehajtási eljárást rosszhiszeműen akasztotta meg, ezer pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. 19. §, Ha a bíróság a végrehajtási eljárást a 14— 17. §-ok alapján felfüggesztette, a felfüggesztés hatályára a polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1912: LIV. t.-c. 41. §-ában2) meghatározott rendelkezések irányadók. Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések. 20. §. A jelen törvény magánjogi rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépése előtt keletkezett szerződésre is, ha annak teljesítését a jelen törvény hatálybalépése után követelik; minden egyéb esetben ó jelen törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerződésre az eddigi magánjogi jogszabályok3) irányadók. Ha az a körülmény, amelynek időpontjától a 15. cs 16. §-okban meghatározott valamelyik határidő kezdődik, a jelen törvény életbelépését megelőző időre esik, a határidőt e törvény életbelépésének napjától leli számítani. A jelen törvény hatálybalépése előtt elkövetett uzsora vétsége miatt is a bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani; a büntetőjogi következmények al2) L. azonban e §-nak az 1925: XXXVII. t.-c. 2. §-ában foglalt módosítását. 3) V. ö. különösen az 1883: XXV. t.-c.-et (helyszűke miatt nem közöljük) és az alább közölt gyakorlatot.