Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

62 A szerződések tárgya. 5. Uzsora és kizsákmányoló szerződés. 1932. évi VI. törvénycikk1) az uzsoráról. Az uzsorás szerződés meghatározása. 1. §. Uzsorás szerződés az oly szerződés, amelyben valaki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, tapasztalatlanságának, függő helyzetének vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával: kölcsön nyújtása s általában bármily szolgáltatás előlegezése fejében, vagy annak fejében, hogy a másik felet terhelő bármilyen kötelezettség teljesítésére halasztást enged, vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelését módosítja vagy megszünteti, olyan vagyoni előnyt köt ki vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladja (uzsorás vagyoni előny). Annak megállapításában, hogy a szolgáltatás értékét az ellenszolgáltatásként kikötött vagy szerzett vagyoni előny feltűnően aránytalan mértékben meghaladja-e, figyelembe kell venni az eset összes körülményeit s ha az ügylet természete különös kockázatvállalást is foglal magában, ennek nagyságát is. Az uzsora magánjogi következményei. 2. §. Az uzsorás szerződés semmis. A szerződő felek mindenike köteles a másiknak természetben ki*) A törvény büntetőjogi rendelkezései a magánjogiakká! szorosan összefüggenek; ezért a törvényt egész terjedelmében közöljük.