Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Uzsora és kizsákmányolás. 63 adni, vagy ha ez nem lehetséges, értékben visszatéríteni azt, amit az ily szerződés alapján kapott. A sérelmet okozó fél visszatérítési kötelezettségét nem érinti, hogy a kapott vagyoni előnyt utóbb elvesztette. Ha a sérelmet szenvedő fél a szerződés alapján többet szolgáltatott, mint amennyit kapott, a sérelmet okozó fél a többlet után, annak szolgáltatásától kezdve, a törvényes kamatláb szerint számított kamatot is köteles neki megfizetni. A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, amit az uzsorás szerződés alapján vagy azzal kapcsolatban harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért is teljes kártérítéssel tartozik. A sérelmet szenvedett fél felszabadul a visszatérítés kötelezettsége alól, amennyiben a kapott vagyoni előnyt hibáján kívül elvesztette és figyelembe véve a sérelmet szenvedett fél vagyoni helyzetét, a méltányossággal nem ellenkezik. Amennyiben az eset körülményei szerint a méltányosság megkívánja, a bíróság a sérelmet szenvedő félnek kérelmére a visszatérítési kötelezettség teljesítése tekintetében halasztást adhat és megengedheti, hogy tartozását részletekben törlessze. Ily esetben a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határidejét is megfelelően meg lehet hosszabbítani. Különös méltánylást érdemlő olyan esetben, amikor a sérelmet szenvedett felet a kiadás vagy a viszszatérítés kötelezettségének teljesítése anyagi romlásba sodorná, ez a fél kívánhatja, hogy e kötelezettsége alól egészen vagy részben mentesíttessék. Ily mentesítés esetében a sérelmet szenvedő fél tulajdon-