Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Erkölcstelen ügyletek. 59 hálátlansága esetén sem támadhatják meg, a jó erkölcsökbe ütközik. (P. I. 4870/1925.) MD. XX. 44., JH. I. 220. Ha valaki azért vett ingatlant, hogy a katonai szolgálat alól felmentsék, ez a célzat magában véve az ügyletet nem teszi a jó erkölcsökbe ütközővé. (P. III. 6511/1925.) MD. XIX. 103. Nem ütközik a jóerkölcsökbe vagy tiltó törvénybe az oly megállapodás, mely szerint a jelzálogos hitelező annak ellenében enged rangsorelsőbbséget, hogy az adós a követelés egy részét bírói egyességben elismeri. (C. P. V. 3103/1929.) MD. XXIV. 101. A jó erkölcsökbe ütköző módon elért vagyoni előny megosztására irányuló kereseti igény és az annak alapjául szolgáló megállapodás jogi oltalomban nem részesülhet. (P. V. 712611923.) PHT. 759. 4. Játék, fogadás. a) Különbözeti ügylet, tőzsdejáték. b) Kártya. c) Lóverseny-fogadás. d) Egyéb. a) Különbözeti ügylet, tőzsdejáték, V. ö. Ladik. 686., pótk. 149. old., I. továbbá az 1930: XXXII. t.-c.-et (40—53. §§.) és a 3.30011930. M. E. sz. rendelet 119— 124. §-ait. Oly szerződés, melyben az egyik fél arra kötelezte magát, hogy a másik félnek tetszésétől függő időben, értékpapírok után árkülönbözetet fizet, kötelezettséget maga után nem von és kereset alapjául nem szolgálhat, mert az esetben egyik fél teljesen a másik fél akaratának volna kiszolgáltatva, ily módon pedig jogviszonyok nem szabályozhatók. (C. 247/1900.) Alperes foglalkozásából, az ügyletek tárgyát képező búza tetemes mennyiségéből, a szállítási idő rövidségéből, a felek között korábban is kikötött ügyleteknek nem tényleges szállítással, hanem az árkülönbözetek elszámolása útján való lebonyolításából és a per egyéb adataiból a kir. Kúria megállapította, hogy a felek közt létrejött ügyletek pusztán árkülönbözetre irányuló fogadásszerű, s így bíróság előtt nem érvényesíthető tőzsdeügyletek. Az elismerés és a váltó adása az annak alapjául szolgáló követelés jogi természetét meg nem változtatja. (182/1902.) Dt. 3. f. XXIII. 20. Az a jogszabály, hogy a tőzsdei árkülönbözeti ügyletekből eredő követelések bírói úton nem érvényesíthetők, nemcsak