Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

58 A szerződések tárgya. jelentés visszavonása és hivatalból üldözendő cselekmény miatt folyamatban levő büntető eljárás megszüntetése iránt közreműködés köteleztetik. (437/1906.) MD. I. 41. Tilos az oly szerződés, mellyel valaki életjáradék fizetésére kötelezi magát a postamester részére, arra az esetre, ha ez állásáról lemond és a postamesterséget az életjáradékot igérő fél nyeri el. (C. 258/1910. Gr. XIII. 346.) Párbaj vívásnál való közreműködésért díj akkor sem köthető ki, ha e közreműködés célja a párbaj vértelen lefolyásának biztosítása. (P. IV. 5596/1910.) MD. V. 155. Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920: XV. t.-c. 1. §-ának 3. pontja orvosra hivatásából folyó munkateljesítésének kórében nem alkalmazható. (85. sz. polgári (93. bt'ó) vegyes t. ülési d.) Ellenk.: 11. sz. btő jogegys. döntv. Abban az esetben, ha az egy iparágban foglalkozók arra egyesülnek, hogy az ipar gazdaságos űzését veszélyeztető áron aluli ajánlatokat akadályozva, ezáltal munkájuk rendes forgalmi árát fentartsák, az ily célt szolgáló és nem is aránytalanul hosszú időre kötött szerződést sem az abban résztvevők, sem a közösségbe ütközőnek nem lehet ellentétesnek és a jó erkölcsökbe ütközőnek tekinteni. Ez a szerződés, bár az állami és a városi munkákra is kiterjesztetett, az 1879 évi XL. t.-c. 128. §-ába nem ütközik. Nem teszi érvénytelenné a szerződést az 1884: XVII, t.-c. 162. §-a alapján az a körülmény sem, hogy a munkások és a munkaadók közötti érdeksurlódások esetére végső esetben a munkazárlat szervezését is megállapítja. (C. 363/1911. Gr. XIV. 271.) A jó erkölcsökbe ütköző ténykedésért „járó" díj iránti igény bírói oltalomban nem részesül. (P. VII, 3573/1916.) PHT, 457. MD. XI. 37. Nem ütközik a jó erkölcsökbe kötbérnek oly szerződés megerősítéséül való kikötése, amellyel cigányprímás magát személyes szolgáltatásra is kötelezte. (C, 453/1920.) Az az ügylet, amelyet a felek abban az irányban kötnek, hogy a tiltott jogügylet folytán megkárosított félnek nyújtandó kártérítést közösen egyenlő részben viselik: sem a tőrvénybe, sem pedig a jó erkölcsökbe nem ütközik. (C, 6830i 1922. M. Tára V. 20,) A férj, aki nejének megkárosítására harmadik személlyel összejátszott, ebből az eljárásából a harmadik személy ellen követelést nem érvényesíthet. (P. V. 7126/1923.) MD. XVII. 48. Az a kikötés, hogy az ajándékozó szülők az ingyenes vagyonátruházási szerződést a megajándékozott gyermekeik durva