Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Erkölcstelen ügyletek. 57 pénzbüntetéssel, visszaesés esetében két hónapig ter­jedhető elzárással és 200 pengőig1) terjedhető pénz­büntetéssel büntetendő. Az oly megállapodás, melynek értelmében bíróság előtti képviseletre nem jogosult személy bírói határozat megváltozta­tását eredményező eljárásra vállalkozik, — az 1912: LIV. t.-c. 16. §-ában szabályozott zugirászat esetén kívül is — a jóerköl­csökbe ütközik. (C. P. VI. 7723/1929.) MD. XXIV. 183. n) Egyéb. A dohányárus a kincstárnak csak ideiglenesen fogadott bizományosául tekintendő. Engedélye személyes jogosítványt képez, amelyet csak az engedélyes személyesen gyakorolhat és annak más által kezeltetése, annak átengedése vagy bérbeadása az engedélytől való elmozdítást vonja maga után és az ily szer­ződés tiltó szabályokba ütközik (turpis causa). (I. G. 222/1901.) Dt. 3. f. XX. 173. Habár a közigazgatás a bordélyházakat megtűri, mégis az ily intézmény, mint a jó erkölcsökbe ütköző, érvényes jogügy­letek tárgyát nem képezheti 9 az ily jogügyletekből nem szár­mazik bíróság előtt érvényesíthető kötelem, következéskép az ilynemű jogügyletből származható kölcsönös követelések kere­set tárgyává nem tehetők. (I. G. 655/1902.) Dt. 3. f. XXII. 184. Az a szerződés, amellyel a várományos örökösök egymás­közti öröklési igényeiket még az örökhagyó életében, tehát az örökség megnyílta előtti időben szabályozzák, sem tiltó jog­szabályba, sem a jó erkölcsökbe nem ütközvén, annak érvényes­ségét az a körülmény, hogy az még a közös apa életében köt­tetett, nem érinti. (5879/1903.) Dt. 3. f. XXVII. 115. Nincs olyan jogszabály, amely a szülő és gyermek között tiltaná és hatálytalannak minősítené azt a megállapodást, hogy az anya újból való házassága esetén köteles lesz az ingatlanból való -jutalékáról lemondani kiskorú gyermekei javára, s a kir. Kúria 74. sz. döntvényére való hivatkozással a kérdéses kor­látozás törlése el nem rendelhető. (296/1904.) Dt. 3. f. XXVII. 2. Az ügyvédnek azon eljárása, hogy valamely előtte tudva levő színlelt követelésnek a bíróság előtt való érvényesítésére magát eszközül felhasználni hagyja, a jó erkölcsökbe, valamint az ügyvédi tisztességbe ütközik, amiért is az ilyen eljárásban teljesített munkák díjazása és kiadások megtérítése iránt köve­telést nem érvényesíthet. (1662/1904.) Dt. 4. f. III. 203. Nem feltétlenül tiltott cselekmény az a megállapodás, melv szerint anyagi ellenérték ellenében a megtörtént bűnvádi fel­) 1928: X. t.-c. 15. §.

Next

/
Thumbnails
Contents