Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

54 A szerződések tárgya. Az ágyassági viszony létesülésére vonatkozó megállapodás a jó erkölcsökbe és a közrendbe ütközvén, az ilyen megállapodásból bíróság előtt érvényesíthető kötelem nem származik. (I. G. 592/1903.) Dt. 3. f. XXIV. 57. A turpis causa kifogása érvényesíthető a bordélyházi berendezésért és az üzlet átruházásáért adott fedezeti váltó ellenében. (C. 1539/1904.) A kifejezetten gazdaaszonyi minőségben tett szolgálatok utólagos jutalmazását képező átruházás érvénye azon az alapon, hogy az asszony és a gazda közt ágyassági viszony állott fenn, meg nem támadható. (2823/1904.) Dt. 4. f. II. 121. A kötelezvényben megállapított összeg, annak szövege ellenére nem származik kölcsönből, hanem felperes az összeget akkor, amikor a kiskorú fia az alperes kiskorú leányával közös háztartást és házasságon kívüli viszonyt kezdett, a fia osztályrészéül adta. A kötelezvénynek ez a jogalapja a közerkőlcsiséggel és a törvény által szabályozott házass. jogrenddel ellentétben állván, abból bírói úton érvényesíthető követelési jog nem származik. (C. 207/1905.) Az a megállapodás, amely a fiú atyja és a nő közt az iránt jött létre, hogy ez fiának ágyasa legyen, s hogy az eme viszonyból származott törvénytelen gyermek eltartására magái az esetre kötelezi, ha fia elhalna, a jó erkölcsökbe ütközvén, abból bírói úton érvényesíthető jogok vagy kötelezettségek nem származtathatnak. (I. G. 570/1905.) Dt. 4. f. II. 8. Férfinak és nőnek házasságon kívül együttélése magánjogi igények bírói úton érvényesítésének nem lehet jogalapja. (P. II. 644/1905.) MD. II. 28. A férfi azon nőnek, akivel szerelmi viszonyt folytatott, nagyobb járadékot kötelezett; tekintettel arra, hogy a férfi a nővel oly viszonyban, amelyből a nővel szemben kötelezve lenne, nem volt; a bíróság megállapította, hogy a kötelezettség vállalásának alapja a szerelmi viszony volt, amelyből pedig, mint a jó erkölcsökbe ütközőből, bíróság előtt érvényesíthető kötelem nem származhat. (2284/1905. P. VII.) Dt. 4. f. VI. 139. Az a körülmény, hogy felperes vadházasságban él, nem elégséges ugyan annak megállapítására, hogy köztudomásúlag ledér életet folytat, mert a vadházasság erkölcstelen volta dacára még nem enged következtetést a feslettséggel azonos értelmű ledérség fenforgására, mindamellett az a feleség, ki férjétől különválva, férjének életbenléte alatt más férfivel vadházasságban él, ebbeli magatartása miatt nyugbérre igényt nem tarthat. (C. 7057/1906.) Nem a fennállott viszony folytatására vagy előmozdítására, hanem annak megszűntetésére s a jó erkölcsöknek megfelelő élet megkezdése céljából vagyoni előny adása vagy igé-