Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Erkölcstelen ügyletek. 53 azidöben férjes nő lévén, ily ígéretek a házasság tartama alatt jogosan és kötelezőleg nem is tétethetnek és így az ilyen ígéretek meg nem tartásából jogok az ígéretet tevő ellenében nem érvényesíthetők. Felperes keresete minden jogalapot nélkülözvén, azzal jogcím hiányából elutasíttatik. (C. 1968/1886.) Felperes keresetében azt adja elő, hogy alperes N. Eszter hajadont azért adta felpereshez lakás és ellátásra, hogy alperes azt a nevezett hajadont látogathassa és hogy az alperes és N. Eszter között fennállott szerelmi viszonyt alperes felesége előtt eltitkoltatván, zavartalanul folytathassák. E szerint a íelperes és alperes között állítólag létrejött megállapodás az alperes és N. Eszter között fennállott erkölcstelen viszony további folytatása és palástolása céljából jővén létre, minthogy erkölcstelen ügylet, bíróság előtt érvényesíthető kereset alapjául nem szolgálhat: ennélfogva felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. (C. 1162/1888.) Oly szerződés alapján nem lehet keresetet indítani, amely férfi és nő között lényegileg véve házasságon kívül együttélés iránt köttetett. (Bp. 6090/1888.) A szerződés nem valamely lakás vagy ház, hanem nyilván egy bordélyüzletnek a kibérlésére vonatkozik. Habár a közigazgatás a bordélyházakat megtűri, mégis az ily intézmény, mint a jó erkölcsbe ütköző, érvényes jogügyletek tárgyát nem képezheti s az ily jogügyletekből nem származik bíróság előtt érvényesíthető kötelem, következéskép az ilynemű jogügyletből származható kölcsönkövetelések kereset tárgyává nem tehetők. (C. 655/1892.) A fellebbezési bíróság az elsöbíróságnak elutasító ítéletét azért hagyta helyben, mert felperes követelését házasságon kívül folytatott viszonyból származtatja; ily viszonyból származó követelések pedig bírói úton nem érvényesíthetők. Kétségtelen ugyan, hogy a felperes kiskorú leánya és alperes közt ezelőtt folytatott viszony a jó erkölcsökkel össze nem egyeztethető s ennélfogva arra kereset alapítható nem is volna: a fenforgó esetben az a szempont, amelyből a felebbezési bíróság a fenti kijelentésében kiindult, nyilván téves; mert a kereseti kérelemnek alapjául szolgáló állítólagos megegyezés nem a felek közt korábban fennállott viszony folytatása vagy előmozdítására, hanem ellenkezőleg a viszony megszüntetésére és arra irányult, hogy a felperes kiskorú leányának kárpótlás nyujtassék a korábban folytatott de már végleg megszüntetett házasságon kívüli viszonyból eredő hátrányos következményekért; ilynemű megállapodás pedig a közerkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető. Ezek szerint tehát a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt helytelenül alkalmazott, midőn a felperest keresetével a fenti indokból elutasította, miért is a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni kellett. (Bp. T. 28/1896.)