Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

52 A szerződések tárgya. által meg nem engedett biztosítékként már át is vett ingatlant az ezt kikötő jegyes ilyen címen meg nem tarthatja- A teljesítés tárgyának visszaadására irányuló kereset a jó erkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető, mert az ügylet törvényes házasság létesítését célozza; erkölcstelenség csak azon fél részéről forog fenn, aki a házaságkötési akarat szabadságát védő törvényes tilalom ellenére ragaszkodik a kikötött jogtalan vagyoni előnyhöz. Az 1894: XXXI. t.-c. 2. §-ára alapított keresetre ugyanezen törvény 5. §-ában megállapított kivételes elévülési szabály (egy év) alkalmazást nem nyerhet. (C. 9184/1913. Gr. XVI. 741.) Oly megállapodás, mely szerint valamelyik házasfél arra kötelezi magát, hogy a másik házasfél által megindítandó házassági per befejezése ellen bizonyos jogvesztés terhe alatt akadályokat gördíteni nem fog, az erkölcsi fogalmakba ütközvén, joghatályosnak el nem ismerhető. (C. 157/1914. Gr. XVI. 727.) I. A törvényes házasságban élő nőnek tett házassági ígéret a jó erkölcsökbe ütközik s így abból kötelezettség egyáltalán nem keletkezik. — II. Az egyoldalúan tett — tehát jegyesi viszonyt meg nem állapító — házassági ígéret teljesítésének az elmulasztása kártérítési kötelezettséget nem von maga után. (C. 845/1914. Gr. XVI. 728.) A házassági életközösséget kölcsönös megegyezéssel megszüntető megállapodás a házasság jogintézményébe ütközik s így érvénytelen, mert a házasságnak célja a házassági életközösségnek a házastársak által való folytatása; pusztán az érvénytelen megállapodás nem szolgálhat akadályul a tekintetben, hogy a házasfél a házassági életközösség visszaállítását bírói úton szorgalmazza. (C. 989/1914. Gr. XVI. 726.) Házasság felbontására irányuló megegyezés bírói oltalomra nem méltó s így közjegyzői okiratba sem foglalható. (Rp. III. 6754/1916.) MD. XI. 65. A házasság felbontására irányuló megállapodás a jóerkölcsökbe ütközik. (P. III. 88/1932. sz.), MD. XXV. 97. k) Házasságon kívüli nemi viszony. Felperes a kereset jogcímét alperes azon jogellenesnek állított cselekményéből származtatja, hogy ő alperes által elcsábítva lett, továbbá alperes azon mulasztásábók hogy felperest tett ígéretei dacára sem nőül nem vette, sem az ő, sem pedig gyermekei fentartásáról nem gondoskodik. A perben előadottakból kétségtelen, hogy peres felek között titkos szerelmi viszony állott fenn. Ezen viszony felperes férjes állapotára való tekintettel erkölcstelen és tiltott lévén, ily cselekményből felperes jogokat nem érvényesíthet. De nem illeti meg felperest semmiféle kártalanítás az alperes részéről állítólag tett házassági és tartási ígéretek meg nem tartásából sem, mert felperes