Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Erkölcstelen ügyleiek. 47 'befolyásukat érvényesítik aziránt, hogy az illető ajánlat felsőbb helyen elfogadtassák, de alpereseket az építési vállalatnál is személyes befolyásukkal támogatni és segélyezni fogják. E megállapodás a maga egészében jogilag nem egyéb, mint a nyilvános versenytárgyalás eredményének csökkentésére vagyoni előny ígérete és elfogadása által történt közreműködés, ami pedig a törvény által tiltott (1879. évi XL. t.-c. 128. §.), de mindenesetre egyenesen a jó erkölcsökbe is ütköző cselekmény. Minthogy pedig a törvény által tiltott vagy a jó erkölcsökbe ütköző eredmény iránt létesült szerződésszerű megállapodásra alapított teljesítést célzó vagy a nem teljesítésből származtatott vagyoni igények bírói oltalomban egyáltalában nem részesíthetők, ezeknél fogva stb (C. 455'1902.) Az a megállapodás, hogy a vasút kiépítésére vállalkozó még a nyilvános versenytárgyalás előtt arra kötelezte magát, hogy versenytársainak, ha az ő ajánlatát fogadják el, csupán azért, hogy a vállalatokból kilépnek, meghatározott összeget fizet, jogilag nem egyéb, mint a versenytárgyalás eredményének csökkentésére közreműködés vagyoni előny Ígérete és elfogadása által, ami törvény által tiltott és egyszersmind a jó erkölcsökbe ütköző cselekmény, miért is az abból eredő vagyoni igény bírói úton nem érvényesíthető. (C. 455/1902.) Dt. 3 f. XXIV. 38. Ha a nő férje kezeseinek oly Ígéretet tett, hogy arra az esetre, ha a kezesek a férj házára nem árverelnek és azt ő veszi meg, mindazokat a kiadásokat meg fogja téríteni, amelyeket a férjéért vállalt váltókezességből kifolyólag fizettek, ez egymagában az árverés eredményének csökkentésére irányuló s arra befolyással bíró összebeszélésnek nem minősíthető annál kevésbé, mivel ha alperes az Ígéretnél magasabb vételárt ajánlott volna, a vételárból a kielégítés sora éppen arra a követelésre jutott volna, amelyért a felperesek kezeskedtek, és utóbb megfizettek. (I. G. 435—1904.) Dt. 4. f. II. 88. Harmadik személynek olyan célból fizetett összeget, hogy az valamely árverésen részt ne vegyen, az alkalmi egyesület egyik tagja a másik taggal szemben, mint az egyesület kiadását el nem számolhatja. Ez turpis causa; ez az eljárás az 1879: XL. t.-c. 128. §-ának tiltó rendelkezéseibe ütközik. (C. 868/1905.) Utóajánlat be nem adását célzó megállapodás, ha illetéktelen haszon nyerésére irányul, a jó erkölcsökbe ütközik. — Nem ütközik a jó erkölcsökbe, ha a jelzálogos hitelező, kinek az utóajánlat benyújtása követelésének biztosítása céljából állott érdekében, eláll az utóajánlattól annak ellenében, hogy követelését harmadik személy magához váltja. (Bp. tábla G. 482/ 1908.) MD. III. 29. Helyesen ismerte fel az elsőbíróság a peres feleknek arra