Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

46 A szerződések tárgya. alperessel avégből szerződött, hogy alperes az első magyar általános kőszénbánya-társulat által hirdetett építkezési pályázaton, illetve árlejtésen már tett ajánlatát visszavonja s ezután az alp. a versenyből kilépjen. Minthogy pedig a peres felek e ténykedése az árlejtés eredményének csökkentésére irányult, az mint „turpis causa" bírói oltalomban nem részesíthető, abból jogok és kötelezettségek nem származnak és annál kevésbé érvényesíthetők bírói úton. (C. 895/1898.) Noha az árverés eredményének csökkentésére irányuló megállapodás a bíróság előtt érvényesíthető követelés alapjául nem szolgálhat, mégis megítélendő az annak alapján támasztott követelés, ha az adós az árverés jogerőre emelkedése után is igérte a fizetést. (C. 2520/1899.) A perben érintett árverésen megjelent árverezők, köztük felperesek és az elsőrendű alperes képviseletében az árverésen résztvevő másodrendű alperes között is az a megállapodás jött létre, hogy bármelyikre üttetnék is le az árverés tárgya, az tartozik az árverés tárgyát egymás közötti magánárverés alá bocsátani s az igy elérendő különbözeten mint nyereségen egymás között megosztoznak. Ez az összes árverezők közötti megállapodás teljesen alkalmas arra, hogy az árverés eredményét meghiúsítsa vagy csökkentse, mivel az indokul szolgálhatott arra nézve, hogy a hatósági közeg által tartott nyilvános árverésen a magasabb igérettételtől mindenik árverező tartózkodjék, mert a megállapodás szerint az árverezők között bekövetkező magánárverésen az esetleges magasabb igérettétel által úgyis megnyerheti az árverés tárgyát és másfelől azok is, kik a magánárverésen az árverés tárgyától elesnek, nyereséghez jutnak árvereztető hátrányára elérendő többlet felosztása által, ami nem egyéb, mint jutalom a nyilvános árverésen való magasabb igérettételtől való tartózkodásért. Minthogy pedig ezek szerint a követelés törvényileg tiltott jogügyleten alapszik, s minthogy továbbá állandó joggyakorlat, hogy akkor, midőn mindenik fél ellenében fenforog a törvénybe ütköző tilalom, sem az adott szolgáltatás visszaadása, sem az igért szolgáltatás teljesítése bírói úton nem követelhető s az ily megegyezésből származó igények sem egy, sem más irányban bírói oltalomra nem számíthatnak stb. (C. 443/1900.) Felperesek az alperesekkel szemben kötelezőleg azt jelentették ki, hogy tekintettel arra, hogy az illető vasút kiépítésére alperesekkel közös ajánlatot fognak beadni, elismerik, hogy közöttük az a megállapodás jött létre, hogy ha a közös ajánlat felsőbb helyen véglegesen elfogadtatik, ők, vagyis felperesek és fent megnevezett társaik a vállalattól visszalépnek és ezért kötelesek nekik, tekintet nélkül a vállalat eredményére, a megállapított költségvetési összeg három százalékát kielégítésképen kifizetni, ők pedig arra kötelezik magukat, hogy minden