Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Erkölcstelen ügyletek. 45 Ellenben nem ütközik törvénybe vagy jó erkölcsökbe fuvarosoknak, napszámosoknak s küldöncöknek a képviselőjelölt megválasztása érdekében, de nem közvetlenül a választók részére, történi félfogadása, amiért is az erre adott megbízás bíróilag érvényesíthető kötelmet szül. (G. 609/1904.) Dt. 3. f. XXVII. 88. Érvényes a választással kapcsolatos italnemüekről, zenéről szóló számlák kiegyenlítésére kötelező igéret, ha az a választás eredményét már nem befolyásolhatta. (P. VIII. 5289/1909.) MD. IV. 69. Az egyik képviselőjelölt által a másik részére pénz kötelezése vagy fizetése, hogy ez utóbbi a jelöltségtől visszalépjen, a jó erkölcsökbe ütközik. (P. VIII. 4248/1911.) MD. VI. 169. Tiltott célokra fordított választási költségek megtérítését nem lehet követelni. (P. IX. Í602/1914.) MD. IX. 53. I. Választók ecetese és itatása végett előlegezett költségek megtérítése iránti követelés a jó erkölcsökbe üközik. — II. Politikai pártszervezet elnökének a képviselőijelölt megválasztása érdekében kifejtett tevékenysége nem tartozik azon szolgálatok közé, melyek rendszerint díjazás ellenében szoktak teljesíttetni. (Rp. IX. 4066/1916.) MD. XI. 79. f) Árverés, pályázat, versenytárgyalás. 1879: LX. t.-c. (kíhágásí btk.) 128. §. Aki összebeszélés, a nyereségben való osztozás vagy más jutalom, vagy előny ígérete által a nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére működik, úgyszintén, aki ilyen célból nyereségi részt, jutalmat vagy előnyt elfogad: két hónapig terjedhető elzással és 600 pengőig1) terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A per adataiból kitetszőleg a kereseti kötvetelés alapját ama körülmény képezi, hogy az R. Mór ellen foganatosított árveréskor pere9 felek közt oly megállapodás jött létre, miszerint alperes avégett, hogy felperes sikerrel árverelhessen, árverelni nem fog. Minthogy azonban ily megállapodás, illetőleg tilos összebeszélés folytán keletkezett szerződések nyilván a jóhiszemű hitelezők megkárosítására irányulnak; eszerint mint az erkölcsi fogalmakba ütköző (causa turpis) bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhatnak. (C. 6004/1887.)' A felperes keresetében kifejezetten azt adja elő, hogy az *) 1928: X. t.-c. 15. §.