Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

30 A szerződések alakja. ben l. 1898: XXIII. t.-c. 3., 9. §§. A kereskedelmi zálogszerződés alaki kellékei tekintetében v. ö. 1875: XXXVII. t.-c. 301—306. §§., I. alább a zálogszerződésről szóló fejezetben. Aratást, hordást, nyomtatást, cséplést és általában bármely gazdasági munkát nem cselédminőségben elvállalni szándékozó munkásokkal kötendő szerződés alaki kellékei: 1898:11. t.-c. 8., 17., 19. §§.; a vizimunkálatoknál, az út- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosok szerződésének alaki kellékei: 1899: XLl. t.-c. 7—12. §§.; a dohánytermelők és dohány kertészek közti szerződéséé: 1900: XXIX. t.-c. 4., 8. §§. Gazdatiszt felmondásának írásban kell történni: 1900: XXVII. t.-c. 12. §. Magánalkalmazott felmondásának szintén: 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. §. Mindezeket l. alább a szolgálati szerződést tárgyazó fejezetben. A biztosítási szerződés alakszerűségére nézve l. az 1875: XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) 468. §-át; a házasságkötés alakjára az 1894: XXXI. t.-c. (házassági törvény) 39. §-át; az ügyvédi meghatalmazásra az 1911:1. t.-c. 100. §-át; a kereskedelmi ügyletekre általában az 1875: XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) 311—312. §§-t; a tanszerződésre az 1922: XII. t.-c. (ipartörvény-novella) 76. §-át; az írásbeli szerződés kellékeinek közelebbi meghatározását l. az 1875: XXXVII. t.-c. 313. §-ában és az 1911:1. t.-c. 317. §-ában. 3. Kikötött alakszerűségek. Ha az írásbeli alakot kikötő megállapodásból nem tűnik ki minden kétséget kizárólag, hogy a felek akarata odairányul, miszerint a szerződés létrejötte s érvényessége tétessék annak írásbafoglalásától függővé, akkor a szerződésnek írásba leendő foglalása csak avégből tekintendő kikötöttnek, hogy a már létrejött és egyébként érvényes szerződésről alakilag helyes és esetleges perbeli vagy perenkívüli használatra alkalmas bizonyíték állíttassék ki. (C. 2456/1882.) A per adataiból világos, hogy a peresfelek írásbeli adásvevési szerződést akartak kötni, szóbeli megállapodás ily esetben — ha az írásbeli szerződés létre nem jön — nem kötelező. (Kolozsvári T. 5831/1895.) Ha a szerződő felek a szóbeli megállapodásnak írásba foglalását megemlítik, ez nem a szerződés érvényessége feltételéül, hanem a teljesítés egyik alkatrészéül tekintendő. A szerződés érvényessége az írásbafoglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodások addig, míg azok írásba nem foglaltatnak, kötelezővé nem válnak. (C. 577/1899.) A szerződés érvényessége az írásbafoglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapo-