Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Kikötött alakszerűségek. 3J dások addig, míg azok írásba nem foglaltatnak, kötelezőkké nem válnak. (Bp. T. 62/1899.) Annak a ténynek, hogy a szerződő felek a szóbelileg egyező akarattal megállapított feltételeket írásba foglalni elhatározták, nem jogi következménye az, hogy az írásbafoglalá* elmaradása esetében a szóbeli megállapodás érvénytelen legyen, hacsak a felek kijelentett akarata világosan erre nem irányult, mire nézve tények meg nem állapíttattak. (C. 130/1900.) A szerződésnek az a kitétele: ,,kiköttetik, hogy jelen szerződés aláírás után érvénybe lép", azt fejezi ki, hogy az aláírás nem csupán bizonyíték előállítása végett köttetett ki, hanem a szerződés létesítése tétetett függővé az aláírástól; vagyis, hogy a felek akaratnyilvánítása írásbeli alakban kívántatik meg. (I. G. 43/1902.) Dt. 3. f. XXIII. 18. Ha a felek abban egyeztek is meg, hogy a szóbeli úton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződést állítanak ki, az előzetes megállapodás hatályára, illetve a szerződés érvényére nézve az, hogy az írásbafoglalás meg nem történt, csak abban az esetben bírhatna befolyással, ha a felek a szóbeli, vagy levelezés útján létesült megállapodás érvényét kifejezetten írásbafoglalástól tették függővé. (G. 546/1904.) Dt. 4. f. II. 23. Terjedelmesebb birtokra vonatkozó, hosszabb tartamú haszonbéri szerződések kötésénél, ha a felek az írásbafoglalásban egyeztek meg, rendszerint az fogadandó el a felek szándékául, hogy az ügylet érvényes létrejöttét ettől tették függővé. (P. VII. 3314/1907.) MD. II. 155. I. A már érvényesen létrejött szóbeli szerződés mellett, annak a kijelentése, hogy az ügylet utólag a megállapodásoknak megfelelően írásba foglaltatik és a felek részéről aláiratik, nem azt bizonyítja, hogy a felek a szerződés érvényét annak írásbafoglalásától kívánták függővé tenni, hanem, hogy az írásbafoglalást csupán azért kívánták, miképp az írásbeli szerződés az ügylet létrejöttének és mikéntjének bizonyítékául szolgáljon. — II. Amennyiben alperes, mint hitbizományi birtokos, a hitbizományi érintő szerződést szóbelileg köti meg, az ügylet egyedül azért, mert a szerződés a hitbizományi bíróságnak csupán írásban terjeszthető elő, érvénytelennek tekinthető, mivel ebben az esetben módjában áll a másik szerződő félnek a hitbizománvi birtokost a szerződés kiállítására kényszeríteni. (C. 2162/1914. Gr. XVI. 721.) Ingatlan elidegenítésére szóló meghatalmazás érvényességéhez — a törvényben erre nézve kifejezett rendelkezést tartalmazó esetek kivételével — a meghatalmazási ügyletnek okiratba foglalása nem szükséges. (C. 607/1923. M. Tára V. 8.) Jogügylet írásbafoglalásának kikötése csak akkor teszi az írásbaíoglalást az ügylet lényeges érvényességi elemévé, ha a felek az ügylet érvényes létrejöttét ettől teszik függővé. (I. 1252/1924.) MD. XVIII. 56.