Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

20 A szerződések alakja. A nagyobb gazdasági gép átvétele és használatbavétele egymagában nem zárja el a megrendelő kisbirtokost attól, hogy az 1900: XXV. t.-c. 1. §-ában foglalt tilalom ellenére a 27.483! 1901. K. M. számú rendelet 6. §-ának utolsó bekezdésében megállapított feltétel megtartása nélkül kötött vételi ügyletnek vele szemben való hatálytalanságára hivatkozhassék. (44. sz. J. E. döntvény.) A nagyobb gazdasági gépekre vonatkozó megrendelések gyűjtését korlátozó rendelkezéseket minden egyes kisbirtokos megrendelővel szemben önállóan kell alkalmazni. (P. V. 8414/ 1930.) MD. XXV. 16. MÁSODIK FEJEZET. A szerződések alakja. /. Javaslat 960-968. §§. 960. §. Szerződést rendszerint bármely alakban lehet kötni. Ha a törvény meghatározott alakot szab meg s az alak hiányához más jogkövetkezményt nem kapcsol, a nem ilyen alakban kötött szerződés semmis. Ha a felek kötötték a szerződés érvényességél bizonyos alakhoz, az ennek meg nem felelő megegyezésből kötelezettség nem származik. Ha a felek a szerződésre bizonyos alakot kikötöttek, kétség esetében azt kell tartani, hogy a szerződés érvényességét tették függővé az alak megtartásától. 961. §. Meg nem felelő alakban kötött szerződés, hacsak a törvény mást nem rendel, érvényessé válik az elfogadott teljesítés által s amennyiben telekkönyvi bejegyzés is szükséges, a telekkönyvi bejegyzéssel megerősített teljesítés által. 962. §. Ha a törvény írásbeli alakot szab meg, a szerződés létrejöveteléhez szükséges, hogy a felek a