Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

A szerződések alakja. 21 szerződési okiratba belefoglalják minden olyan pontra vonatkozó megegyezésüket, amely a szerződés lényegéhez tartozik. Ha azonban valamelyik fél kijelentése szerint egyéb pontokra is meg kell állapodni, a szerződés létrejövetele kétség esetében attól függ, hogy a felek a szerződésre megszabott alakban ezekre a pontokra is megegyezzenek. 963. §. A törvényszabta írásbeli alakhoz szükséges, hogy a szerződési okiratot mindegyik fél, aki a szerződéssel terhet vagy kötelezettséget vállal, sajátkezű aláírásával vagy sajátkezű kézjegyével lássa el. A kézjegynek hitelesítve vagy annak feljegyzésével, hogy kitől származik, két tanútól előttemezve kell lennie. Több példányban kiállított szerződési okirat törvényszabta írásbeli alakjához elegendő, ha mindegyik fél a másiknak szánt példányt írja alá vagy látja el kézjegyével a megszabott módon. A közokirat pótolja az előző bekezdésekben meghatározott alakot. 964. §. Ha a felek kötötték a szerződés érvényességét írásbeli alakhoz, az előbbi §. szabályai azzal az eltéréssel állanak, hogy kétség esetében a levél- vagy táviratváltás útján létrejött megegyezés is elegendő. 965. §. Ha a szerződés megkötéséhez közokirat szükséges, az ajánlatot és elfogadását külön-külön közokiratba lehet foglalni. 966. §. Ha a szerződést okiratba foglalták, az okiratba fel nem vett korábbi vagy egyidejű szóbeli megállapodás csak annyiban hatályos, amennyiben az ok-