Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)
8 Szerződés kötése. II. Élő fog. 1. Szerződés kötése általában. 2. Konkludens és hallgatólagos magatartás. 3. Ajánlat és elfogadás. 4. Árverés. 5. Ideiglenes szerződés és előszerződés. 6. Jóváhagyás. 7. Megrendelések gyűjtése. 1. Szerződés kötése általában.1) Minthogy a szerződést a feleknek egységesen történt ügyleti akaratkijelentése alkotja és így az arról felvett okirat ama szerződésnek csupán bizonyítéka, ennélfogva teljes hitelt érdemlő alakban kiállított okirat mellett sincs kizárva annak lehetősége és bizonyítása, hogy az illető okirat tartalmilag valótlan, illetve nem tartalmazza a feleknek egységesen történt ügyleti akaratkijelentését és hogy más volt a feleknek egységesen történt akaratkijelentése. (278/1900. IX. 12.) Dt. 3. f. XIX. 129. Ha az írni és olvasni tudó személy az okiratot aláírja, akkor az ellenkező bizonyításáig az vélelmezendő, hogy az aláírt okirat tartalma az ő akaratának megfelel és az akaratnyilvánítás nemcsak kifejezett szavakkal, hanem oly tényekkel is történhetvén, amelyek az akarat iránt kétséget fenn nem hagynak; oly esetben, amikor az ügyletről okirat állíttatik ki, maga az okiratnak az aláírási ténye is már magában foglalja az akaratnyilvánítást. (Kúria I. G. 116/1903.) Dt. 3. f. XXIV. 194. A szerződés létrejön, ha a felek a szerződés lényegéhez tartozó összes pontokra nézve megegyeztek. (P. V. 577/1917.) MD. XI. 183. 2. Konkludens és hallgatólagos magatartás. A szerződési akaratot nemcsak kifejezetten szavakkal, hanem hallgatólag is lehet nyilvánítani oly cselekvények által, melyek a szerződési akaratban való kétkedésre minden észszerű okot kizárnak. (130/1898.) Abból, hogy a munkás az évek során a társpénztár részére eszközölt levonások ellen nem tiltakozott, következik, hogy a társpénztár alapszabályait magára nézve kötelezőknek fogadta el, amiért is, ha az alapszabályok szerint a befizetett járulék egyáltalában nem fizettetik vissza, úgy az elbocsátott munkás a befizetett járulékokat nem követelheti vissza, tekintet nélkül *) L. alább a II. fejezetet is.