Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Felmondás. 171 szokások 65. és 71. §-ait, a hiteljogi részben. Fuvarozási szerződéstől való elállásra nézve l. az 1875: XXXVII. t.-c. 397. §-át, kiadói szerződéstől való elállásra nézve pedig l. ugyanezen t.-c. 516., 523. és 532. §§-t, a hiteljogi részben. Értékpapirrészletügylettől való elállásra nézve l. az 1883: XXX. t.-c. 9. §-át; közadóssal kötött bérleti szerződéstől való elállásra nézve v. ö. az 1881: XVII. t.-c. 23. §-át, a hiteljogi részben. TIZENEGYEDIK FEJEZET. Felmondás. /. Javaslat 1079—1083. §§. 1079. §. Aki szerződésnél vagy törvénynél fogva jogosítva van a szerződési viszony felmondására, a másik félhez intézett nyilatkozatával (felmondó nyilatkozat) a szerződési viszonyt a jövőre nézve megszüntetheti. A felmondás oszthatatlansága, valamint a jogviszony megszűnte utáni időre a kapott szolgáltatások visszatérítése tekintetében az elállás idevágó szabályait (1071. és 1067. §.) kell megfelelően alkalmazni. Ha a törvény a szerződési viszony időelőtti felmondását megengedi és a felmondásra a másik fél hibája adott okot, a felmondó fél megtérítését követelheti annak a kárnak, amelyet azáltal szenvedett, hogy a jogviszony szerződésszerű tartamában megbízott. 1080. §. A felmondó nyilatkozat a nyilatkozattevő javára hatályos, ha az, akihez intézték, a szóbeli nyilatkozatnak tudomására jutását vagy az írásbelinek hozzáérkezését szándékosan meghiúsítja. 1081. §. Ha az a fél, aki a szerződési viszonyt fel akarja mondani, vétlenül nem tudja, hogy a felmondást kihez kell intéznie, vagy hogy az a személy, aki-