Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

172 Felmondás. hez intéznie kell, hol tartózkodik, a bíróságtól kérheti, hogy felmondó nyilatkozatát a hirdetményi idézésre irányadó szabályok szerint ügygondnoknak kézbesít­sék. Ugyanezt teheti a felmondani kívánó fél, ha az. akihez a felmondást intéznie kell, cselekvőképtelen vagy csak korlátoltan cselekvőképes és nincs kép­viselője. A kérelmet annál a járásbíróságnál kell előter­jeszteni, amelynek területén a szerződést a másik fél­nek teljesítenie kell, ha pedig nem belföldön kell tel­jesíteni vagy a felmondó fél vétlenül a teljesítés helyéi sem ismeri, annál a járásbíróságnál, amelynek terüle­tén a felmondó fél tartózkodik. A felmondás határidejének megtartásához ele­gendő, ha a fél a kérelmet a határidőben előterjeszti. 1082. §. A bíróság a kérelem tárgyában a hirdet­ményi eljárás törvényes előfeltételeinek vizsgálata nélkül határoz; de a felmondás hatálytalan, ha a hir­detményi eljárás törvényes előfeltételei nem voltak meg, és ha ebből az okból a másik fél a felmondást, mihelyt értesül róla, haladéktalanul visszautasítja. 1083. §. A felmondó nyilatkozat hatályosságára és bírói közlésére vonatkozó szabályok (1080—1082. §.) más oly egyoldalú jognyilatokzatokra is állanak, amelyeket határozott személyhez kell intézni. II. Élő jog. Ha valamely részvénytársaság hivatalnoka az igazgatóság által a legközelebbi közgyűlés határozatáig állásától felfüggesz­tetik, minthogy a felfüggesztés, mint ilyen, magánszolgálati vi­szonyoknál egyáltalán értelemmel sem, annál kevésbé bírhat jogkövetkezményekkel, a felfüggesztett hivatalnok a felfüggesz­tés időtartamára rendes fizetésének kiszolgáltatására igénnyel

Next

/
Thumbnails
Contents