Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

172 Felmondás. hez intéznie kell, hol tartózkodik, a bíróságtól kérheti, hogy felmondó nyilatkozatát a hirdetményi idézésre irányadó szabályok szerint ügygondnoknak kézbesítsék. Ugyanezt teheti a felmondani kívánó fél, ha az. akihez a felmondást intéznie kell, cselekvőképtelen vagy csak korlátoltan cselekvőképes és nincs képviselője. A kérelmet annál a járásbíróságnál kell előterjeszteni, amelynek területén a szerződést a másik félnek teljesítenie kell, ha pedig nem belföldön kell teljesíteni vagy a felmondó fél vétlenül a teljesítés helyéi sem ismeri, annál a járásbíróságnál, amelynek területén a felmondó fél tartózkodik. A felmondás határidejének megtartásához elegendő, ha a fél a kérelmet a határidőben előterjeszti. 1082. §. A bíróság a kérelem tárgyában a hirdetményi eljárás törvényes előfeltételeinek vizsgálata nélkül határoz; de a felmondás hatálytalan, ha a hirdetményi eljárás törvényes előfeltételei nem voltak meg, és ha ebből az okból a másik fél a felmondást, mihelyt értesül róla, haladéktalanul visszautasítja. 1083. §. A felmondó nyilatkozat hatályosságára és bírói közlésére vonatkozó szabályok (1080—1082. §.) más oly egyoldalú jognyilatokzatokra is állanak, amelyeket határozott személyhez kell intézni. II. Élő jog. Ha valamely részvénytársaság hivatalnoka az igazgatóság által a legközelebbi közgyűlés határozatáig állásától felfüggesztetik, minthogy a felfüggesztés, mint ilyen, magánszolgálati viszonyoknál egyáltalán értelemmel sem, annál kevésbé bírhat jogkövetkezményekkel, a felfüggesztett hivatalnok a felfüggesztés időtartamára rendes fizetésének kiszolgáltatására igénnyel