Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

168 Elállás, Bánatpénz, fél elállási szándékát kifejezetten kijelenti, hanem akkor is, ha az a szerződő fél az ő részéről a szerződésszerű szolgáltatást, holott a másik szerződő fél részéről erre felhívatott és a másik szerződő fél maga részéről a további szolgáltatástól nem vonakodott, jogilag számításba vehető ok nélkül elmulasztja. (C. 17.470/1900.) Az osztrák polgári törvénykönyv 911. §-a szerint csak az tartozik bánatpénzt fizetni, aki a szerződés teljesítésében saját vétke által akadályoztatik, amiért is a vállalkozó nem veszti el a bánatpénzt, ha az ellene elrendelt csőd egy más csőd folyománya, s őt a szerződés teljesítésének akadályául szolgált csődnek bekövetkezése körül gondatlanság nem terheli. (7653/9. 1905. II. 8.) Dt. 4. f. II. 65. A bánatpénz már akkor is követelhető, ha a szerződő felek a szerződéses viszonynak minden részletére nézve még nem is állapodtak meg, de a bánatpénzt igérő ügyfél olyan körülmény miatt tagadja meg a szerződés végleges megkötését, amelyre nézve a bánatpénz igérése előtt már teljesen megállapodtak. (P. IV. 141/1909.) MD. HL 221. Aki a másik fél által a szerződésnek akár csak részbeni teljesítése végett tett szolgáltatást elfogadta, attól bánatpénz fizetése mellett sem léphet vissza, hanem csupán a szerződés teljesítését, nem-teljesítés esetén pedig kártérítést követelhet. (C. 3924/1920. M. Tára II. 77.) Az árverési vevő által az árverés előtt letett ú. n. bánatpénz — az árverési feltételek ellenkező rendelkezése hiányában — nem bír a bánatpénz jogi természetével. (P. V. 3934/1922 ) MD. XVI. 55. A bánatpénz a szerződés megkötése alkalmával az egyik fél által a másik félnek azért adott vagy igért összeg, hogy annak elvesztése, illetve megfizetése mellett a bánatpénzt kikötő fél a szerződéstől elállhasson. (C. 7936/1922. M. Tára V. 31.) Az érvénytelen szerződés megerősítéséül szolgáló bánatpénz kikötés is érvénytelen. (P. V. 7010/1928.) Grill XXV. 575. V. ö. KT. 278., 279. §§. — A végrehajtási eljárás során ingatlanok elárvereztetésénél leteendő bánatpénz tekintetében v. ö. 1881: LX. t.-c. 109., 147., 150., 170. §., 173. §. h) pont, 175. §., 179. §. e) pont, 185., 187. §§.; 1883: XLIV. t.-c. 77. §. 3. Törvényes elállási jog. Elállhat a kétoldalú szerződéstől az egyik fél, ha a másiknak késlekedése következtében e szerződés reá nézve érdekét vesztette. (Rp. IX. 2292/1916.) PHT. 456. Ugyanígy: (P. II. 708411916.) MD. XII. 26. Kétoldalú jogügyleteknél az egyik fél mulasztása rendsze-