Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Törvényes elállási jog. 169 rint csak a teljesítés követelésére szolgáltat alapot, a szerződés felbontása azonban nyilt kikötés hiányában nincs kizárva akkor, ha a szerződésből megállapítható, hogy annak nemteljesítése a másik fél javára szerződésbontó oknak minősül. (Rp. IX. 5929/1916.) MD. XI. 82. Az elállási igény érvényesíthetésének nem előfeltétele az, hogy a szerződés tárgyát tevő dolog a szerződés megkötését megelőző időben volt fizikai állapotába vissza legyen helyezhető, hanem az elálláshoz való jogosultság fennforgása esetén csak az szükséges e jog érvényesítéséhez, hogy a szerződés kötését megelőző időben volt jogi állapot legyen oly módon visszaállítható, hogy a szerződött felek közül egyik se gazdagodjék a másik fél károsodásával. (P. II. 7084/1916.) MD. XII. 26. Az ítélet jogerőre emelkedésével az elállásra jogosult visszalépési jogáról ép úgy lemondottnak tekintendő, mint az a fél, aki a szerződés teljesítését megkezdette és aki a fennálló joggyakorlat értelmében a teljesítés megkezdésében nyilvánuló lemondás okából visszalépési jogát egyoldalúan szinten nem gyakorolhatja többé. (P. V. 2081/1918.) MD. XII. 175. (I.) Ha az egyik szerződő fél a szerződést egyáltalán vagv nem a kikötött módon, kellő időben vagy helven teljesíti, a másik félnek erre vonatkozó előzetes kikötés nélkül, nem a szerződés megszüntetéséhez, hanem csak ahhoz van joga, hogv annak pontos teljesítését és kártérítést követelhessen, (P. VI. 4018,1918.) MD. XIII. 8. Az eladó nem hagyható bizonytalanságban abban a tekintetben, hogy a vevők mikor fizetik meg a vételárat. Áll ez a jogszabály különösen abban az esetben, amelyben a vételár kifizetése eredetileg kitűzött határidő lejárta után az eladó a fizetést már sürgette és az utólagos teljesítésre haladékot engedett a vevőknek. (P. III. 2293/1921.) MD. XV. 26. A 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmében ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez szükséges, hogy az okiratba foglaltassék, de sem ez a rendelet, sem pedig az általános magánjogi szabályok nem követelik meg az olyan jogügylettől való elállás érvényességéhez, amely jogügylet érvényesen csak írásba foglalva jöhet létre, az elállásnak okiratba foglalását. (P. V. 3493/1921.) MD. XV. 80. Az eladó érdeke abban áll, hogy az eladott dolognak ellenértékét az arra szerződésileg kikötött időben, helyen és módon megkapja, hogy ilyen módon a fizetés kikötött idejétől fogva az ellenérték felett rendelkezhessék s azt gazdasági rendeltetésére fordíthassa. Ez az érdeke annál inkább jelentőségteljesebb s így a fizetésre kikötött határidőnek betartása a szerződésnek annál lényegesebb feltételévé válik, minél gyorsabban és minél nagyobb mértékben változnak a gazdasági viszonvok az árak folytonos és váratlan hullámzása folytán.